Az áfacsalók is végeznek piackutatást
Huszonegy hónap alatt nagyjából 2400 olyan ügy részleteit igyekeztek tisztázni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyi nyomozói, amelyben forgalmiadó-csalás gyanúja merült fel. A feltételezett elkövetők 155 milliárd forint áfát próbáltak meg elcsalni. Legtöbbször az élelmiszerekkel trükköztek - írja a Magyar Nemzet.
Üzleti szemlélet, hierarchikus felépítés, tervszerű működés – a bűnüldözés tapasztalatai szerint nagyjából így jellemezhetők azok a szervezetek, amelyek arra szakosodtak, hogy forgalmiadó-csalásokat kövessenek el. Az illegális csoportok irányítói sajátos piackutatást végeznek, figyelik a kereslet alakulását, nyomon követik a jogszabály-változásokat és szemmel tartják az adókulcsokat, majd az információkat mérlegre téve határozzák meg, hol, mely területeken lehet a legkisebb kockázattal a legnagyobb haszonra szert tenni.
Az utóbbi időszak hazai áfacsalási ügyeinek főbb jellemzőiről a NAV bűnügyekkel foglalkozó sajtószóvivője, Sárközi Alexandra a lapnak elmondta: a komoly horderejű visszaélésekben rendszerint magyar állampolgárok vesznek részt, ennek oka a kellő hely- és nyelvismeret lehet. Miként az sem véletlen, hogy a legtöbb csalást nagy mennyiségben szállítható, apró méretű, s emiatt egyedileg nemigen azonosítható tárgyak, árucikkek kereskedelménél követik el. A visszaéléssel elérhető haszon talán azoknál a cikkeknél a legnagyobb, amelyek iránt rendszeres és nagy az érdeklődés – ilyen például az étolaj, a cukor, a húsáru, a csokoládé vagy éppen a gabona.
Tavaly mintegy 1500 nyomozás indult áfacsalás gyanújával, idén – szeptember végéig – pedig újabb kilencszáz procedúra vette kezdetét - tudta meg a Magyar Nemzet. Az esetek alanyai a pénzügyi nyomozók feltételezése szerint komoly összeghez próbáltak meg csalárd módon hozzájutni: a múlt évi ügyek 83 milliárd forintos kárról szóltak, az ideiekben pedig 72 milliárd forint hiányzó áfát kérnek számon az érintetteken. Átlagosan tehát 50–80 milliós összeg jut egy-egy esetre, a tettesek, az illegális csoportok alkalmanként ennyivel rövidíthették meg az államkasszát.
A szóvivő szerint az áfacsalás módszere továbbra is a régi. Ennek az az oka, hogy a csalók az uniós adószabályokat játsszák ki. Annak látszatát keltik, hogy az áru az EU más államában is megfordul, mindezt pedig hamis szállítólevelekkel próbálják igazolni. Előfordult, hogy a közúton megállított kamionban egyszerre több okmány is volt, a sofőrnek mindig az adott helyzethez igazodót kellett volna felmutatnia. A visszaéléshez rendszerint belföldi cégláncolatot használnak fel, az adásvételek sora után a lánc végén álló társaság forgalmi adót igényel vissza az államtól.
Forrás: Magyar Nemzet
