Már másfél évtizeddel ezelőtt is trükköztek a Buda-Cashnél
Manipulálta mérlegét a Buda-Cash? - ezzel a címmel írt tényfeltáró riportot 2003-ban a Magyar Nemzet. A már akkor is Magyarország egyik legnagyobb pénzügyi szolgáltatóját egy korábbi üzletfél vádolta meg.A társaság ugyanis nem képzett céltartalékot egy 455 millió forintról szóló pereskedésre, amelynek hátterében egy különleges magyar találmányt gyártó vállalkozás részvényadásvétele áll. Sőt a követelésről az rt. könyvvizsgálói jelentéseiben sem esett szó. A Magyar Nemzet szerzője a kutakodás során MSZP-közeli vállalkozókba és a K&H-brókerbotrány érintettjeibe botlott.
Az vita hátterében egy 1997-ben kötött megállapodást állt az ujjlenyomat-felismerő berendezéseket gyártó, időközben felszámolt Dermo-Trade Rt. részvényeinek adásvételéről. A Buda-Cash Rt. bizományosként járt el az ügyben, a részvények megvételére az MSZP közeli vállalkozó, a Magyar Fejlesztési Banknak korábban értéktelen vécécsészéket és munkásmozgalmi rézkarcokat több száz millió forintért eladó Vindics József, mint a Pretium Holding Rt. tulajdonos-igazgatója adott megbízást a brókercégnek. A másik oldalon is kemény figurák tűntek fel: a korábban milliárdos olajügyekkel megvádolt, de végül el nem ítélt Tálosi Lőrinc vállalkozó fogalmazott meg 455 millió forintos követelést a Buda-Cash-sel szemben, mert elfogadhatatlannak tartotta, hogy a könyv szerint milliárdos értékű részvénycsomagért az MSZP-közeli vállalkozó csak alig százmillió forintot akart fizetni. A Dermo-Trade neve később a 2003-as brókerbotrányban is felbukkant, a korábban a céget képviselő Kerék Csabát ugyanis a részvénypiaci visszaélések egyik kulcsfigurájának tartják.
Hogy valójában mennyit értek a részvények, az a Buda-Cash megítélése szempontjából szinte mindegy, a lényeg, hogy a pereskedést a kétezres évek elején eltitkolták, kifejtették a mérlegből, hogy az ne rontsa a brókerház mutatóit, piaci megítélését.
– Kérdés, hogy mit szól a Buda-Cash több ezer ügyfele ahhoz, hogy a vállalat a per lezárultával akár az alaptőkéje több mint felének megfelelő összeg kifizetésére kényszerülhet – tett hitet akkor várakozásai beigazolódása mellett Tálosi János. Az egykori „olajos” vállalkozó szerint az a tény, hogy a brókeróriás nem képzett céltartalékot a sok száz milliós perre azt is jelenti, hogy az rt. éveken át manipulált mérleget tárt a befektetők elé.
Pintér Zoltán, a Buda Cash Rt. igazgatóságának tagja – aki Georgi Kornéllal közösen adott választ a Magyar Nemzet kérdéseire – azonban másként emlékezett vissza. – Cégünk könyvvizsgálója tud a perről, de a jogi szakvélemény alapján azt nyilatkozta, hogy nem javasolja a céltartalékképzést – állította az ex-vezérigazgató.
A Magyar Nemzet akkor egy igazságügyi könyvszakértőt is megkeresett az ügyben. Szerényi László úgy vélekedett: a per megindításáról szóló értesítés kézhezvétele után a Buda-Cash Rt. vezérigazgatóságának haladéktalanul tájékoztatnia kellett volna a könyvvizsgálót, a felügyelőbizottságot és a PSZÁF-ot. – Mégpedig írásban, hogy ennek nyoma legyen – tette hozzá. Szerinte 455 millió forintos céltartalékképzés lett volna indokolt, tekintettel, hogy a bíróság a pert befogadta, és érdemi tárgyalásokra is sor került. Szerényi egyben arra is figyelmeztetett, hogy a mulasztás miatt akár az érintettek büntetőjogi felelőssége is felmerülhet.
Arról nincs hír, hogy a trükközés hozzájárult-e a Buda-Cash-ügyfelek megtévesztéséhez, a cégnél kialakult gigantikus hiányhoz. Minden esetre Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti alelnöke ma azt nyilatkozta, hogy az MNB alig 16 hónapja vette át a pénzügyi felügyelést, de már a Buda-Cash-nél lefolytatott első - a törvényben foglaltakhoz képest előre hozott - átfogó vizsgálatánál feltárta "a mintegy 15 évre visszanyúló csalássorozatot".
PESTISRÁCOK.HU-összefoglaló
Fotó: A Wall Street farkasa
