Pesti Srácok

Megvannak a netes konzultáció sztárkérdései

Megvannak a netes konzultáció sztárkérdései

Szűk két hete nyílt meg az internetkon.hu oldal, a tapasztalatokról Deutsch Tamás, a konzultációt vezető miniszterelnöki biztos számolt be a Ma reggelben.

Február 3-án indult el az internetről szóló nemzeti konzultáció, az internetkon.hu című oldalon március 26-ig bárki javaslatot tehet 7 témakörben, mely kérdéseket vitassák meg a konzultáció során. A beérkezett javaslatokat áprilisban összesítik, majd a kormány 15-20 kérdést hagy jóvá, amelyeket május és július között lehet megválaszolni, végül a kabinet szeptemberben dönt arról, hogy milyen intézkedések hoznak meg – mondta el az M1 kedd reggeli műsorában a konzultációt vezető miniszterelnöki biztos.

Deutsch Tamás kiemelte: az indítás óta eltelt két hétben már több mint 35 ezren látogattak el a honlapra, több mint 3 ezren pedig kérdésjavaslatot is megfogalmaztak, ami szerinte azt jelenti, bevált az az elképzelés, hogy - a nemzeti konzultációk történetében először - nem szakértők, hanem a polgárok maguk fogalmazhatják meg azt a kérdéssort, amelyre aztán május és július között valamennyi 14 évnél idősebb honfitársunk választ adhat.

PestiSracok facebook image

A miniszteri biztos elmondta azt is, már most vannak népszerű témakörök, az első egy hét „sztárkérdése” például az volt, helyes lenne-e, ha a digitális írástudás érdekében a magyar közoktatásban emelkedne a kötelező informatikaórák száma, azaz a közoktatás a mostaninál jobban segítene tájékozódni a digitális világ nyújtotta lehetőségek közt tájékozódni a felnövekvő nemzedéknek. Szép számmal érkezett kérdés azzal kapcsolatban is, hogy az állam valamilyen formában biztosítson-e ingyenes internet-hozzáférést bizonyos rászoruló csoportok (szociálisan hátrányos helyzetben lévők, fiatalok, idősek) számára.

Sokan tették fel azt a kérdést is, tegye-e kötelezővé jogszabály, hogy a vezetékesinternet-szolgáltatás területén – hasonlóan a skandináv államok gyakorlatához - az ország minden pontján legyen kötelező a szolgáltatók közti verseny, azaz a fogyasztó ne legyen kiszolgáltatott egy cégnek, hanem érdemben választhasson. Ez a kérdés egyébként - tette hozzá Deutsch – pontosan meg is mutatja az internetkonzultáció lényegét: az egyeztetés olyan válaszokat szülhet, amelyekből konkrét állami, kormányzati, önkormányzati cselekvés fakadhat.

A biztos azt mondta, abban bízik, hogy áprilisban több száz, de akár ezer különböző tartalmú kérdésből kell majd kiválasztania azt a 15-20-at, amelyre javaslatot tesz. Deutsch Tamás, miközben ismét megköszönte az MTVA-nak, hogy kiemelt médiapartnere az egyeztetésnek, hangsúlyozta: a nemzeti konzultáció a teljes nyilvánosság előtt zajlik, így ahogy március 26-án a kérdések beküldésének határideje lejár, másnap az összeset nyilvánosságra hozzák, áprilisban pedig legkevesebb két komoly nyilvános konferencián is megvitatható lesz, hogy az általa elkészített javaslatcsomag helyes és megalapozott-e, és mi legyen a végső, 15-20-as kérdéssor.

Orbán Viktor miniszterelnök tavaly október 31-én a Kossuth Rádióban jelentette be, hogy január közepén nemzeti konzultációt kell indítani az internetről, benne az internet szabályozásáról és a pénzügyi kérdésekről. Deutsch Tamás ezt követően azt mondta, internetszolgáltatók, nagy multicégek, közepes- és kisvállalatok, internet-felhasználók, szakmai és társadalmi szervezetek, valamint a közélet politikán kívüli szereplői bevonásával szeretné megvitatni, milyen kérdésekben kérjék ki az emberek véleményét.

MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)