Pesti Srácok

Bűnszervezet tagjaként kért vesztegetési pénzt a volt NAV-os alezredes

Bűnszervezet tagjaként kért vesztegetési pénzt a volt NAV-os alezredes

Korrupt NAV-os alezredes és társai ellen emelt vádat az ügyészség - közölte a Fővárosi Főügyészség a PestiSrácok.hu-val. A közlemény szerint a Budapesti Nyomozó Ügyészség bűnszervezetben, üzletszerűen az előnyért hivatali kötelességét megszegve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt emelt vádat a korábban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóságán szolgálatot teljesítő alezredessel és további 14 civil személlyel szemben.

Az alezredes 2011. évtől a 2013. februári elfogásáig a rendelkezésére álló nyilvántartásokból kiválasztotta azokat az ügyeket, melyek érintettje a feltételezése szerint nagyobb vagyonnal rendelkezett és amelyekben a büntetőeljárás megindulása esetén várhatóan előzetes letartóztatásba kerülhet. Az alezredes civil bűntársát bízta meg, hogy a kiválasztott vállalkozókkal, közvetítők útján is felvegye a kapcsolatot és ajánlja fel, nagyobb összeg – általában 10 millió forint – ellenében elintézik, hogy az érintettel szemben ne induljon büntetőeljárás, illetve a már esetlegesen folyamatban lévő nyomozás esetén információt adnak át a nyomozás során beszerzett bizonyítékokról és a tervezett nyomozási cselekményekről. A vád szerint előfordult az is, hogy a már előzetes letartóztatásban lévő gyanúsított számára ígértek segítséget ahhoz, hogy a legrövidebb időn belül szabadlábra kerüljön. Az alezredes az ajánlat elfogadása esetén jogosulatlanul adatokat kért le a hivatalos nyilvántartásokból, és azokat, továbbá a rendelkezésére álló információkat jogosulatlanul kiadta az érintetteknek. A nyomozó ügyészség a vádat a Fővárosi Törvényszéknek küldte meg.

Nem az első eset

PestiSracok facebook image

Érdekesség, hogy néhány évvel ezelőtt is történt a mostani ügyhöz kísértetiesen hasonló eset. Akkor a székesfehérvári adóhatóság egyes munkatársai "botlottak meg". A bűnszervezetnek a NAV részéről egy osztályvezető, három végrehajtási ügyintéző, egy kijáró végrehajtó, egy árverési ügyintéző, valamint egy ügyvéd volt a tagja. A korrupciós ügyet a Székesfehérvári Nyomozó Ügyészség, valamint a KNYF-en belül működő korrupció elleni ügyek osztálya a Fejér Megyei Rendőr-főkapitánysággal szoros együttműködésben derítette fel.

Az ügy lényege, hogy a bűnszervezet 35 cég és 10 magánszemély adóügyében igyekezett - sokszor eredménnyel - befolyásolni az ellenük indult eljárást. Ennek nyomán az adóhatóság - s azon keresztül a magyar állam - 150 millió forintot meghaladó bevételtől esett el.A hivatalos személyeket alkalmanként jellemzően 200-300 ezer forinttal, összesen 10,9 millióval vesztegették meg. A szervezet tagjai - ha arra igény volt - befolyásukat a konkurens vállalkozások adóhatósági vizsgálatokkal történő ellehetetlenítésére is felhasználták. A fehérvári NAV-osok, valamint társaik ellen a Központi Nyomozó Főügyészség még 2012 augusztusában emelt vádat vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt. A vád szerint az akkori APEH (jelenleg NAV) Közép-dunántúli Regionális Igazgatóságán folyamatban levő adóigazgatási eljárásokban érintett magánszemélyek, illetve gazdasági társaságok képviselői személyesen vagy közvetítő útján megkeresték a bűnszervezet vezetőjét, N. Lajost azzal a kéréssel, hogy azok segítsenek az ügyeiket különböző összegű készpénzért, illetve egyéb jogtalan előnyért cserében az illetékes hivatali ügyintézők, illetve vezető beosztású dolgozók befolyásolásával számukra kedvező módon elintézni. N. Lajos és társaik a kéréseknek eleget tettek. A jelenleg a Balassagyarmati Törvényszéken folyó bírósági eljárásnak egyébként összesen 66 vádlottja van, köztük vannak olyan adóhatósági dolgozók is, akik a bűnszervezetnek nem voltak tagjai, de alkalmanként kötelességüket megszegve jártak el.

Fotó: 168óra.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)