Pesti Srácok

Érzékeny pontokon talált hiányosságokat a számvevőszék az adóhatósági rendszerben

Érzékeny pontokon talált hiányosságokat a számvevőszék az adóhatósági rendszerben

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzése hiányosságokat tárt fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) a belső szabályozottság területén, az irányítási eszközök aktualizálásában, valamint a kockázatkezelési rendszer és az ellenőrzési nyomvonalak kialakításával kapcsolatban - közölte az ÁSZ szerdán az MTI-vel. A NAV, a feladatköréből adódóan, évről-évre a számvevőszéki ellenőrzések látókörébe kerül, s az ÁSZ az elmúlt években az ellenőrzései során tapasztalt kockázatokat összegezve döntött a NAV több tevékenységi területére vonatkozó ellenőrzésének megindításáról - áll a közleményben.

A szabályszerűségi ellenőrzés a hátralékkezelési és végrehajtási, valamint a kiemelt adózói körben gyakorolt tevékenységre, a 2009. január 1-jétől a 2013. december 31-éig tartó időszakra szólt. Az EUROFISC - az áfa csalások megelőzésére létrehozott - rendszer ellenőrzése pedig a 2011. február 8-tól a 2014. április 30-ig terjedő időszakra terjedt ki. Az ellenőrzés hiányosságokat tárt fel a belső szabályozottság területén, az irányítási eszközök aktualizálásánál, továbbá a kockázatkezelési rendszer és az ellenőrzési nyomvonalak kialakításával kapcsolatban is. Az ÁSZ megállapította, hogy nem történt meg az adó- és vámszakmai területeken külön-külön alkalmazott folyószámlarendszerek egységesítése. Az egységes, NAV-szintű eljárási szabályok hiánya megmutatkozott a hátralékkezelési és a végrehajtási eljárási feladatok ellátása során is. Az ellenőrzött időszakban a hátralékbeszedés romlott, mivel – a jelentős mértékben, évről-évre végrehajtott törlések ellenére – emelkedett a hátralékállomány nagysága, ezen belül pedig nőtt a beszedés szempontjából kedvezőtlenebb helyzetű és nem működő cégek hátralékénak aránya. Az adó és a vám nyilvántartott hátraléka 2009. és 2013. között 8,8 százalékkal, 2078,5 milliárdról 2260,9 milliárd forintra nőtt. Az összeg 97,1 százaléka adóhátralék volt. A közlemény megjegyzi, hogy a hátralékállomány emelkedésének ütemét mérsékelte, hogy az ellenőrzött időszakban közel 3800 milliárd forint hátralékot töröltek elévülés, behajthatatlanság, tartozásmérséklés miatt, illetve a felszámolási eljárásokhoz kapcsolódóan. Ezek mellett az adóhatóság 2009. és 2013. között évente 232,8-204 milliárd forint olyan működői adózói hátralékállományt mutatott ki, amelynek hátralékkezelése érdekében nem tett intézkedéseket.

Szöveg: MTI

PestiSracok facebook image

Fotó: aszhirportal.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)