Nem a fizikai bántalmazástól, hanem a virtuális erőszaktól félnek a diákok
Nem veszik elég komolyan a pedagógusok a virtuális zaklatást, miközben a diákok szerint az online térben jelentkező erőszak ma már a fizikai, testi bántalmazásnál is súlyosabb problémát jelent – derül ki abból a felmérésből, amely az iskolai erőszak előfordulását vizsgálta felső tagozatosok körében.
Felmérés készült az iskolai agresszió hazai helyzetéről az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) jóvoltából. Az 5–8. évfolyamos korosztályra nézve országosan reprezentatív kutatásból kiderült, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban alacsonyabb a bántalmazottak aránya, mint az általános iskolák megfelelő évfolyamain. Kimutatták azt is, hogy az egyházi fenntartású iskolákban kevesebb a zaklatás áldozatául eső diák, mint az állami intézményekben.
Ami az agresszió különböző fajtáit illeti, a felmérés eredményeit összefoglaló záró tanulmány szerint a diákok meglepő módon nem a fizikai bántalmazást tartották a legsúlyosabbnak, hanem a virtuális térben elkövetett zaklatást. Érdekes az is, hogy a fizikai bántalmazástípusok közül nem a testi erőszakot (verés, kényszerítés), hanem a vagyon ellen irányuló bántalmazást tartják súlyosabbnak. A tanárok a diákokhoz hasonlóan ugyancsak egy virtuális zaklatástípust, a lejárató videók megosztását tartottak a legsúlyosabbnak, a rosszindulatú posztolás ugyanakkor a pedagógusok szerint jóval kisebb gond, mint ahogy a gyerekek látják. Kiderült az is, hogy míg a tanárok többsége szerint a bántalmazás oka a diákok mássága, eltérő viselkedése, addig a tanulók szerint a bántalmazás oka nem annak alanya, hanem sokkal inkább a csoportnyomás, a megfelelési vágy.
Az áldozattá válás az elemzők szerint nem önmagában a külső megjelenésre (például kövérség, tájszólás, eltérő rasszjegyek), hanem sokkal inkább személyiségjegyekre, tipikus reakciómintákra és – különösen a fiúk esetében – a fizikai erőre, illetve gyengeségre vezethetők vissza. – A szorongóbb, érzékenyebb, csendesebb, visszahúzódóbb, alacsonyabb önbecsülésű, magányosabb gyermekek gyakrabban válnak áldozattá, ám abban, hogy ez milyen arányban, milyen gyakorisággal következik be, kiemelkedően fontos szerepe van az intézményi környezetnek, az iskola értékrendjének, az intézmény által közvetített elvárásoknak – olvasható a tanulmányban.
A felmérés igazolta azt az előzetes feltevést, hogy a diákok a tanároktól komolyabb reakciót várnak el. – Kutatásunk szerint a pedagógusok még nem veszik eléggé komolyan a virtuális zaklatást, szemben a diákokkal, akik ennek szigorúbb büntetését, de több ezzel kapcsolatos beszélgetést is igényelnek, és a legsúlyosabb bántalmazástípusnak látják – állapítják meg. A dokumentum megemlíti a diákok tanárok általi bántalmazását is: testi sérelem a válaszadók tizede szerint fordul elő rendszeresen.
Az eredmények publikálásával párhuzamosan megnyitották az Iskolai Konfliktus Tudásközpontot is. Az Iskon névre hallgató portálon az iskolai agresszióval és kezelésével kapcsolatos tudnivalókat gyűjtöttek össze. A honlap az OFI, a Debreceni Egyetem, az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem közös projektje. Utoljára egyébként 2009-ben készült nagy, országos felmérés az iskolai agresszióról Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa jóvoltából, aki amúgy a mostani tudásközpont ötletgazdája is. Akkor a középiskolás korosztályt vették górcső alá, és azt állapították meg, hogy főként a szakiskolások a tettlegesség hívei.
