Pesti Srácok

Gyurcsány Puch László és Simicska Lajos egyeztetéséről beszél

Gyurcsány Puch László és Simicska Lajos egyeztetéséről beszél

Puch László és Simicska Lajos összejátszott, az MSZP pedig érintett volt a korrupcióban, de ők legalább tudták, hogy ez erkölcstelen - vall Gyurcsány Ferenc a Figyelőnek. A DK első embere az interjúban elmondja: megpróbálta felszámolni a Puch-világot, de nem volt elég ereje hozzá.

A Figyelőnek adott interjúban Gyurcsány MSZP-s múltjáról és döntéseiről beszélt. A beszélgetés legérdekesebb részlete a Puch-Simicska összefonódás, amely a színfalak mögött zajlott.

"Próbáltam felszámolni a Puch-világot" – mondta Gyurcsány, aki szerint valóban sok szürkepénz mozog a háttérben, és ezért az MSZP egykori pártpénztárnoka, Puch László és a Fidesz egykori gazdasági háttérembere, Simicska Lajos különösen felelős. Gyurcsány szerint a korrupcióban a 90-es, kétezres évek első felének pártjai „érintve voltak”, és ebbe beletartozott az MSZP is : „sajnos egy időszakban én is elnöke voltam az egyiknek”.

PestiSracok facebook image

Gyurcsány azt mondta, azért nem buktatta le miniszterelnökként az egészet, mert nem volt kellő mennyiségű információja és elég ereje, annyi fronton küzdött. „Százezrek, milliócskák gurulnak a pártvezetés tudta nélkül majálisra, nőnapra, ilyenekre. Aztán a kongresszuson a pártpénztárnokok kapják a legtöbb szavazatot.” Szerinte ez az MSZP-nél és a Fidesznél is így működött, de a szocialisták legalább szerinte tisztában voltak azzal, hogy ez erkölcstelen.

A volt kormányfő elmesélt egy történetet is, miért nem sikerült 2007-ben elfogadtatnia az új kampány- és pártfinanszírozási törvényt. Állítása szerint a Fidesztől érkeztek hírek, hogy nem fogják támogatni (kellettek volna az ellenzéki szavazatok is), ezért megkérte Puch Lászlót, hogy tárgyaljon Simicska Lajossal. Puch egy hét múlva jelezte, hogy „beszélt Lajossal”, aki szerint Orbánnak nem érdeke ez a javaslat, így nem támogatják. Gyurcsány ilyen példák alapján állítja, hogy Puch és Simicska között volt egyeztetés mindenféle ügyben.

„Utólag azt mondom, hogy túlságosan óvatos voltam Puch László kiszorításában” – mondta a DK elnöke, aki korábban maga választotta államtitkárnak Puch Lászlót. Ezt azzal magyarázta, hogy így akarta elérni, hogy Molnár Csaba miniszter szemmel tartsa és Vadai Ágnes is azért került a honvédelmi minisztériumba, hogy megfigyelje Szekeres Imre egykori honvédelmi minisztert.

Forrás: Index/Figyelő

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.