Pesti Srácok

Húsvét után hazatérhet Tóásó Előd és családja

Húsvét után hazatérhet Tóásó Előd és családja

Már egy hónapja kiszabadult Tóásó Előd a bolíviai börtönből, de még midig bizonytalan a hazatérése, lehet, hogy beletelik még néhány hétbe mire elhagyhatja Bolíviát, de előfordulhat, hogy már húsvét után pár nappal visszautazhat Magyarországra. Felesége, és felesége nővére is vele tart majd.

Jelenleg a magyar útlevelét szeretné visszakapni Tóásó Előd, akit még március 8-án engedtek ki a La Paz-i börtönéből, ahol hat éven át tartották fogva. Tóásó feleségének édesapja, Guillermo Fortún volt Evo Morales elnök egyik legnagyobb politikai ellenfele. Az egykori belügyminiszter lányával, María Elenával még a börtönben ismerkedett meg Tásó, amikor a nő pénzügyi csalásokkal vádolt apjához látogatott. Tóásó állítólag pörköltet főzött első találkozásukkor. Ismerkedésük két vévig tartott, majd 2012-ben házasságot kötöttek.

A Bors szerint a Fotún család villája, amelyben szabadulása óta a Tóásó házaspár él, egymillió dollárt, vagyis körülbelül 270 millió forintot érhet. Azonban a Fortún ellen folyó eljárás miatt a családi vagyont zár alá vették, így a Baptista Szeretetszolgálaton keresztül kaptak Magyarországról anyagi támogatást.

PestiSracok facebook image

"Garantálom, hogy Buenos Aires-i nagykövetségünk - amennyiben magyar útlevele nem állna a rendelkezésére - Tóásó Előd számára azonnal kiállít egy hazatérésre alkalmas útiokmányt. Bolíviai állampolgárságú családtagjai számára diplomáciai csatornákon keresztül fogunk Magyarország területére történő beutazást lehetővé tévő vízumot biztosítani" - idézte Szijjártó Péter minisztert a KKM közleménye még márciusban.

A házaspár hazatérése már az ünnepek után esedékes lehet, ha Tóásó visszakapja okmányait és útlevelét. Előzetes tervei szerint Magyarországon szeretné folytatni életét.

Forrás: PS/MTI/Bors

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.