Pesti Srácok

A Helsinki Bizottság beperli a Fideszt

A Helsinki Bizottság beperli a Fideszt

A Magyar Helsinki Bizottság beperli a Fideszt, mert szerintük valótlan és gyalázkodó kitételek szerepelnek a pártnak a civil szervezettel kapcsolatos sajtóközleményében. A szervezet azt közölte: a Fidesz elfogadhatatlan stílusú, „sötét időket idéző" közleményében hamis állítások olvashatók, a valótlan és gyalázkodó kitételekért bíróságon vesznek elégtételt.

A Fidesz közleményében az áll: a „nemzetközi spekuláns pénztőke politikai megrendeléseit teljesítő álcivil Helsinki Bizottság pofátlan módon a fekete-fehér adatokat is próbálja meghamisítani" a bevándorlókról. A közlemény szerint a bizottság "hazugságaival" szemben 2014-ben a menedékkérők négyötöde, mintegy 35 ezer ember nem háborús övezetből érkezett Magyarországra, „tehát megélhetési bevándorló volt". Idén májusig a menedékkérők 17,3 százaléka érkezett háborús övezetből, vagyis az illegális határátlépők nagy többsége nem politikai menekült - írta a Fidesz.

A Magyar Helsinki Bizottság közleményében kifejtette: bár egy az ATV keddi adásában közölt adatnál - a 2015-ben ideérkezett menedékkérők 75 százaléka afgán, szíriai és iraki volt - a szervezetet szerepeltették forrásként, ők olyat sosem tettek közzé. Az állításuk az volt, hogy míg 2015 első két hónapjában a Koszovóból érkezők adták a menedékkérők túlnyomó részét, márciustól kezdve háborús és egyéb válságövezetekből érkezik a menedékkérők túlnyomó többsége. A kérelmezőknek a hivatalos statisztikák szerint márciusban 65, áprilisban pedig 70 százaléka Afganisztánból, Szíriából vagy Irakból származik - emelték ki.

PestiSracok facebook image

Megjegyezték: a kommüniké manipulálja a statisztikákat, amikor azt állítja, hogy 2014-ben a kérelmezők 80 százaléka nem háborús övezetből jött. A szervezet hozzátette, az Eurostat adataira hivatkozott, amelyek szerint tavaly a Magyarországon menedékjogért folyamodók 21 százaléka Afganisztánból, 16 százaléka Szíriából, két százaléka Palesztinából, egy százaléka pedig Irakból érkezett, ami "testvérek közt is 40 százalék".

Úgy fogalmaztak: lehet zsonglőrködni azzal, hogy Afganisztán háborús övezetnek minősül-e, de ahhoz nem fér kétség, hogy az ottani súlyos belső fegyveres konfliktus elől menekülőket megélhetési bevándorlónak minősíteni cinikus és embertelen dolog.

Forrás: VS.hu

Fotó: alfahir.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.