Pesti Srácok

Gyökeresen új verzió Bin Laden kézre kerítéséről

Gyökeresen új verzió Bin Laden kézre kerítéséről

Tudtak magas rangú pakisztáni illetékesek Oszama bin Laden négy évvel ezelőtti kézre kerítéséről, majd megöléséről, és olyasvalaki is akadt, akinek 25 millió dollár ütötte a markát − az amerikai oknyomozó újságírás doyenje hosszú cikkben vonja kétségbe a Fehér Ház hivatalos verzióját a 2011-es, abottábádi rajtaütésről.

Van egy alapvető különbség a híreszteléseket szenzációként tálaló újságírók és Seymour Hersh között. Utóbbi írásaira ugyanis mindig felkapja a fejét a világpolitika − annak dacára, hogy a vietnami háború során elkövetett, 1968-as My Lai-i mészárlás leleplezőjét rendre bírálat éri nevük elhallgatását kérő, anonim forrásai miatt. Hétfőn futótűzként járta be az internetet, mit ír az amerikai oknyomozó újságírás 78 éves veteránja Oszama bin Laden, az al-Kaida terrorszervezet egykoron rettegett vezére 2011-es kézre kerítéséről, illetve megöléséről.

A London Review of Books hasábjain megjelenő, a könyvszemle online kiadásában is olvasható hosszú írásában a Polk-, illetve Pulitzer-díjas Hersh azt állítja: Washington hivatalos álláspontjával szemben nem igaz, hogy magas rangú pakisztáni illetékesek ne tudtak volna az abottábádi akcióról. Sőt 2006 óta egyenesen ők tartották túszként fogva a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után az Egyesült Államok első számú közellenségévé lett szaúdi származású férfit, hogy Iszlámábád ennek révén növelje mozgásterét a tálibokkal, illetve az al-Kaidával szemben a terrorizmus melegágyát jelentő afganisztáni határvidéken.

PestiSracok facebook image

A Fehér Ház verzióját akár Lewis Carroll is írhatta volna: Bin Laden, akinek fejére nemzetközileg széles körben vadásztak, vajon tényleg maga döntött-e úgy, hogy egy Iszlámábádtól negyven mérföldre (mintegy 65 kilométerre) fekvő pihenőváros a legbiztonságosabb a számára, s onnan irányította volna az al-Kaida műveleteit? − teszi fel költőinek szánt kérdését Seymour Hersh, aki állítja, hogy a Fehér Ház nem válaszolt a cikk megírására során feltett kérdéseire.

Az állítása szerint a 2011-es ügyre rálátással bírt illetékesektől jól értesült Hersh azt állítja: egy korábbi pakisztáni hírszerző adta az amerikaiknak a tippet, hol bujkálhat az al-Kaida vezére. Mégpedig nem kevesebb pénzért, mint 25 millió dollárért. Ez, már amennyiben valóban így történt, konkrét cáfolata a hivatalos washingtoni változatnak, miszerint Bin Ladenen annak hűséges futárát lenyomozva ütöttek rajta.

A megkérdőjelezett lényegi momentumok után már csak részletkérdés (leszámítva persze a hollywoodi forgatókönyveket), hogy a hivatalos „történetmeséléssel" szemben a Hersh tudomására jutott információk szerint a terroristafőnököt nem tűzharcban ölték meg. Ilyesmire állítólag szükség sem volt, a pakisztáni titkosszolgálati őrök akkorra már kereket oldottak. Oszama bin Laden földi maradványait pedig, ellentétben azzal, amit állítottak, nem a tengerbe vetették, hanem a Hindukus hegycsúcsai közé dobták a katonai helikopterről.

Forrás: Napi Gazdaság Online

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)