Pesti Srácok

Kibékíthetetlen fideszes belvita a szuperkórház miatt

Kibékíthetetlen fideszes belvita a szuperkórház miatt

Az utóbbi időszak legélesebb vitája alakult ki a Fidesz budapesti vezetői, polgármesterei között az új, állami szuperkórház miatt – tudta meg a Napi Gazdaság. Egyelőre még abban sincs egyetértés, hogy Budán vagy Pesten kapjon helyet a létesítmény. A fővárosi Fidesz holnapi elnökségi ülésén ez a téma lesz napirenden, ám az álláspontok annyira távol állnak egymástól, hogy megállapodásra semmi esély, írja a lap.

A Napi Gazdaság úgy tudja, a Fidesz budapesti elnökségének szerdai ülésén csapnak össze a több tízmilliárd forintos beruházás ügyében a párt fővárosi politikusai. Ugyanakkor nincs esély arra, hogy az ellenérdekelt polgármesterek engedjenek, mert a hátrálást saját személyes vereségükként értékelnék.

PestiSracok facebook image

Wintermantel Zsolt, Újpest polgármestere szerint természetesen Újpest lenne a megfelelő hely. Úgy véli, a budai oldalon lévő Lipótmező fejlesztési ötlete zsákutca, csak kétszer egysávos út vezet oda, hihetetlen kockázatokat hordozva. A kerület vezetője a Napi Gazdaságnak elmondta: a kiváló közlekedési kapcsolatok és a rendelkezésre álló telek szól az újpesti zöldmezős beruházás mellett.

"A Külső Szilágyi úton a Megyeri út betorkollásánál, a 14-es villamos végállomásánál, a vasút mellett van elég fejlesztési terület. A telek intézményi övezetbe van sorolva, a kerület és a főváros közös tulajdona. Az M0-s autóút és a Megyeri híd révén 5-600 ezer főt érhetne el az új egészségügyi központ közvetlenül, és Észak-Buda lakói is gyorsan meg tudnák közelíteni" − sorolta az érveit Wintermantel Zsolt.

Láng Zsolt II. kerületi (Fidesz−KDNP) polgármester máshogy látja a helyzetet. Számos fórumon elmondta, hogy a hegyoldalba épített Szent János Kórház − tereptani adottságai és romló műszaki állapota miatt − a dolgozók erőfeszítései ellenére sem tudja maradéktalanul teljesíteni a feladatát. Ez a probléma szakellátástól függően négyszázezer-egymillió embert érint. A kerület vezetője szerint a helyzetet csak rontotta 2007-ben az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) bezárása és az önálló Budai Gyermekkórház megszüntetése.

Emlékeztetett rá: az OPNI negyvenhektáros, ősfás telkét az önkormányzat szabályozási eszközökkel védte meg, előírva, hogy a területet csak egészségügyi célra lehet hasznosítani.

Láng korábban örömét fejezte ki, hogy a kormányzat az új budapesti kórház tervezésénél a bezárt OPNI-t, továbbá a Szent János Kórházat is vizsgálja. A polgármester jelezte, minden rendelkezésükre álló eszközzel segíteni fogják a projekt előkészítését és mielőbbi megvalósítását, mert az új kórházat nemcsak a II. kerület, hanem Buda és a budai agglomeráció jelentős részének szempontjából is fontosnak tartják.

A szuperkórház elhelyezése kapcsán Tarlós István főpolgármester is egy budai kórház mellett foglalt állást, és az egykori OPNI területét nevezte erre a legalkalmasabbnak. Hasonló álláspontot képviselt két hete az Építéstudományi Egyesület (ÉTE) egészségügyi szakosztálya által szervezett rendezvényen Zombor Gábor egészségügyi államtitkár. Az egészségpolitikus akkor azt mondta: tizenhárom helyszínt vizsgálnak, de egyelőre csak az látszik biztosnak, hogy a kórház Budán épül fel. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma asztalán is több terv hever, helyszínként már felmerült a Déli pályaudvar, a Nagyvárad tér, a Megyeri híd környéke, a Kelenföldi pályaudvar melletti üres telek, a Kútvölgyi bővítése és a Sportkórház felújítása.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője február elején jelentette be, hogy javasolják egy új, nagy fővárosi kórház felépítését. Budapesti kórházvezetők és egészségügyi szakemberek a bejelentés után egyöntetűen azt mondták: nagy szükség van egy új, a szakterületek döntő többségével ellátott kórházra Budapesten.

Forrás: Napi Gazdaság Online

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)