Pesti Srácok

Több szakszervezet is demonstrált május 1-én

Több szakszervezet is demonstrált május 1-én

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke szerint az elmúlt öt évben lerombolták a magyar dolgozók védelmét garantáló legutolsó pilléreket is, az alkalmazottakra ráerőltették az új munka törvénykönyvét (Mt.), és így a magyarok az Európai Unió legkiszolgáltatottabb munkavállalói lettek. A Liga Szakszervezetek május elsejei rendezvényén Gaskó István elnök azt mondta kötélhúzással telik az ünnep, komoly viták vannak a munkavállalók, valamint a kormány és a munkaadók között.

Kordás László a dolgozói szegénység ellen szervezett demonstráción pénteken, a budapesti Városligetben mondott beszédében "rabszolga törvénykönyvnek" nevezte az új Mt.-t, amely - a korábbinál még rosszabb feltételekkel - mindenkire vonatkozik. Szerinte a hatalom saját alaptörvényével ellentétes, nemzetközi jogokat figyelmen kívül hagyó szabályokat ír elő, mint ahogyan azt 2012-ben az arányosított betegszabadság ügyében tette.

A MASZSZ utóbbi miatt az ombudsmanhoz fordult, a Kúria pedig idén januárban kimondta, ellentétes az unió normáival minden olyan tagállami rendelkezés, amely feltételhez köti a szabadság megadását, a 20 nap alapszabadság mindenkinek jár, beleértve még a félévet betegállományban töltő munkavállalókat is – mondta el Kordás László. Hozzátette: a szakszervezeti szövetség írásban is kéri majd a kormánytól, hogy a 2012 és 2015 között "jogtalanul elvett szabadságot" visszaadják a munkavállalóknak, pénzbeli kártérítés helyett. Amennyiben nem sikerül megegyezni, a MASZSZ peres útra tereli az ügyet - tette hozzá.

PestiSracok facebook image

A rendezvényen több szakszervezet képviselője is beszédet mondott. Varga Andrea, az Autonóm Területi Szakszervezet elnöke és egyben Az Őszintén az Egészségügyért Akciószövetség tagja fekete pólóban állt a színpadra, és az "Én is ápoló vagyok" bevezető után azt mondta: a csaknem egy hónapja, ápolók körében indult "fekete pólós mozgalom" nem csak az egészségügyi dolgozók tarthatatlan helyzetére hívja fel a figyelmet, mivel a magyar munkavállalók többsége, mintegy egymillió ember dolgozik főállásban a létminimumnál kevesebb bérért, többen vállalhatatlan munkakörülmények mellett.

A rendezvényen szintén felszólalt Gulyás Bence, a netadó elleni tüntetés főszervezője, aki szerint május elseje, a munkások sikeres harcának ünnepe, az akaratról, az összefogásról és a kitartásról szól.

A nagygyűlés után a Magyar Szakszervezeti Szövetség felvonulást tartott a a Városligeti fasor-Dózsa György út, Hősök tere, Kós Károly sétány, Városliget útvonalon, majd majálist tartanak a napozóréten, ahol zenekarokat hallgathatnak, gyerekműsorokat nézhetnek a részvevők.

liga

Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke a szövetség május elsejei rendezvényén a Városligetben azt mondta kötélhúzással telik az ünnep, komoly viták vannak a munkavállalók, valamint a kormány és a munkaadók között. Gaskó szerint a márciusban kezdődött háromoldalú szakértői tárgyalásokon a kormány háttérbe vonul, nem avatkozik be a munkaadók és munkavállalók közötti megbeszélésekbe, ahol viszont "eléggé döcögősen mennek a dolgok".

Sztrájk szervezését sem zárta ki a Liga elnöke abban az esetben, ha a parlament tavaszi ülésszakán nem sikerül olyan törvényeket alkotni, amelyek segítik a megállapodások megvalósulását. Elmondta: tárgyalások folynak a korhatár előtti ellátások egy részének pótlása, többi között a 70-100 ezer embert érintő korkedvezményes nyugdíj ügyében. A sztrájkjoggal kapcsolatban hangsúlyozta: a gazdasági fejlődés kedvező alakulásából úgy tűnik, rendelkezésre állnak majd azok a források, amelyek a munkavállalói követelések kielégítéséhez szükségesek, így szükségtelenné válnak az elmúlt 2-3 évben bevezetett megszorítások.

A Liga elnöke kitért arra, hogy az utóbbi hetekben küzdelem folyik a szakszervezetek között, ahol a Liga a "megtámadott szakszervezet". Remélik azonban - tette hozzá -, hogy előbb-utóbb jó lesz az együttműködés a Magyar Szakszervezeti Szövetséggel, hiszen a magyar munkavállalók helyzete sokat romlott az elmúlt 25 évben.

Gaskó István véleménye szerint a környező volt szocialista országok közül az egyik legrosszabb helyzetben a magyar munkavállalók vannak. A minimálbér nettója nem éri el a létminimumot, azaz a munkavállalók napi 8 órában nem keresik meg a létfenntartáshoz szükséges forrást sem - hangsúlyozta a Liga elnöke, hozzátéve: a minimálbért keresők a magyar munkavállalók 40 százalékát teszik ki.

A Liga rendezvényén a szakszervezet ifjúsági szervezete, a Fiatalok Ligája performanszot adott elő, kötélhúzással szimbolizálták a munkavállalók, valamint a munkaadók és a kormány közötti tárgyalások menetét. Egyik képviselőjük a performansz után kiemelte: különösen a kisgyermekes szülők felmondási védelmét szeretnék megerősíteni. Azt szeretnék, hogy gyermeke 5 éves koráig senkit ne lehessen elbocsátani a munkahelyéről.

Forrás: MTI

Fotók: MTI/Híradó.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)