Pesti Srácok

Varga: Székelyföldet is be kell kapcsolni a gazdasági vérkeringésbe

Varga: Székelyföldet is be kell kapcsolni a gazdasági vérkeringésbe

Székelyföldet is be kell kapcsolni a gazdasági vérkeringésbe, erre Magyarországnak is szüksége van - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az első Székely fesztivál megnyitóján, pénteken Budapesten.

A tárcavezető azt mondta, azért vállalta a rendezvény fővédnökségét, mert hiszi, hogy nemcsak a kultúra, a művészet vagy az oktatás kapcsolja össze a magyarokat, hanem nagyon fontos gazdasági csatornák is. A jelen lévő székely vállalkozók innen 600 kilométerre állítanak elő értékeket, és Magyarországnak szüksége van arra, hogy itt megjelenhessenek, és találjanak olyan kapcsolódási pontokat, amelyekkel ők is és az itteniek is erősödnek.

Varga Mihály hangsúlyozta: az a céljuk, hogy a Székelyföld bemutatkozhasson a fővárosnak, és azok a budapestiek, akik még nem jártak Székelyföldön, rácsodálkozhassanak arra, hogy ott milyen kincsek vannak, nemcsak gasztronómiai, hanem például kulturális vagy művészeti értelemben is. Szükség van tehát arra, hogy a "népi diplomácia szálai időről időre újraépüljenek" - mondta. Kiemelte: "a kormány 2010 óta feladatának, hivatásának, küldetésének tekinti", hogy ezek a szálak minél több csatornán keresztül újraépüljenek. Ezért tették lehetővé, hogy a határon túli magyarok is felvehessék a magyar állampolgárságot. Varga Mihály felhívta arra a figyelmet, hogy az elmúlt években több mint 750 ezer határon túli magyar kezdeményezte a magyar állampolgárság felvételét. Szavai szerint jóvátették azt a "szégyenteljes kudarcot", amelyet 2004. december 5. - a kettős állampolgárságról tartott népszavazás - jelentett. Megvan tehát a lehetőség - mondta -, hogy a határon túli magyarok ne csak szellemi-lelki közösségként kapcsolódhassanak az anyaországhoz, hanem közjogilag is.

PestiSracok facebook image

Ez nemcsak majális, hanem egyfajta "összekapaszkodás", amikor a Székelyföld megmutathatja magát - hangsúlyozta a miniszter.

Szükség van arra, hogy Magyarország a magyar közösségeken keresztül jelen legyen a határon túli településeken, tehát Magyarországnak ott kell lennie a Felvidéken, ott kell lennie különösen Kárpátalján a jelenlegi nehéz helyzetben, ott kell lennie a Vajdaságban, a Muraközben, és persze Erdélyben, ezen belül Székelyföldön. Valamint szükség van arra is, hogy ezek a közösségek meg tudjanak jelenni Magyarországon - tette hozzá.

A megnyitó beszéd előtt a miniszter Székelyföldről érkezett vendégeivel közösen hargitai vörösfenyő-csemetét ültetett a fesztiválnak otthont adó Millenáris Parkban.

A háromnapos fesztiválon kulturális programok, köztük táncház, bál és bábszínház, valamint gasztronómiai bemutatók és vásár is várja az érdeklődőket.

A gasztrokulturális majálison száz kiállító mintegy ezer terméke lesz jelen. Első nap Hargita megye, második nap Kovászna, harmadik nap Maros megye és olyan magyarországi szervezetek mutatkoznak be, amelyek ápolják a székelyföldi hagyományokat.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)