Jogegységi eljárást indít a Kúria a tényleges életfogytiglan miatt
A Kúria büntető kollégiumának vezetője az egységes ítélkezési gyakorlat biztosításáért jogegységi eljárás lefolytatását indítványozta a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott, a tényleges életfogytiglani büntetés alkalmazását érintő döntése következtében felmerült elvi kérdésben – áll a Kúria honlapján szerdán közzétett közleményben. Kónya Péter a PestiSrácok.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy a jogegységi eljárás megindítására azért volt szükség, mert a konkrét jogalkalmazás során olyan elvi kérdések merültek fel, amiket a Kúriának mindenképp meg kell válaszolnia. A legfőbb bírói fórum büntető kollégiumának elnöke szerint az eljárás két héten belül le fog zajlani.
Június 11-én a Kúria öttagú tanácsa mellőzte a tényleges életfogytiglanra vonatkozó rendelkezést Magyar László ügyében a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi döntése miatt. Elrendelte ugyanakkor azt, hogy a férfi feltételes szabadságra bocsátása leghamarabb 40 év múlva vizsgálható. Magyar Lászlót évekkel ezelőtt jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélték idős emberek sérelmére elkövetett súlyos, erőszakos, élet elleni cselekmények miatt. Jogi képviselői a strasbourgi bírósághoz fordultak. Tavaly októberben aztán a testület kimondta: az európai emberi jogi egyezménynek a kínzást, embertelen, megalázó bánásmódot tiltó rendelkezésébe ütközik az olyan életfogytiglani büntetés, amely esetében az elítélt nem tudhatja, mikor kerülhet sor büntetése felülvizsgálatára és ehhez milyen feltételeknek kell megfelelnie.
Idén januártól módosult a szabályozás
A tényleges életfogytiglan magyar szabályozása ez év januárjától egy strasbourgi döntés miatt akként módosult, hogy 40 év elteltével, majd pedig kétévente rendszeresen van lehetőség felülvizsgálatra, indokolt esetben feltételes szabadságra bocsátásra úgy, hogy először a Kúria erre kijelölt tanácsa alkot véleményt, amelyet megküld az igazságügyi miniszternek, aki továbbítja a köztársasági elnöknek.Az államfő már nincs kötve a Kúria javaslatához, hanem szabadon és indoklás nélkül dönt. A Kúria a Magyar Lászlóval kapcsolatos két héttel ezelőtti felülvizsgálati döntés szóbeli indoklásában kiemelte, hogy csak annyiban nyúlhatott a magyar bíróság korábbi jogerős ítéletéhez, amennyiben az a strasbourgi döntésben megállapított egyezménysértés kiküszöböléséhez feltétlenül szükséges. Az emberi jogi bíróság pedig a közelmúltban egy másik magyar ügyben kimondta, hogy a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának 40 évben történő meghatározása nem egyezménysértő.
Lázár korábban vállalhatatlannak minősítette a Kúria döntését
Ugyanakkor a Kúria a tényleges életfogytiglannal kapcsolatos új szabályozásról kifejtette: a strasbourgi gyakorlatban rögzített átláthatóság, kiszámíthatóság elvének nem felel meg, hogy sem az államfő, sem a határozatát ellenjegyző igazságügyi miniszter nem köteles indokolni a döntést. Június 18-án a Kúria döntését vállalhatatlannak, elfogadhatatlannak minősítette Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. A kormánypárti politikus szerint a Kúria döntése meghaladja a strasbourgi bíróság ítéletét, szembemegy a magyar büntető törvénykönyvvel, lehetővé teszi egy társadalomra veszélyes bűnöző szabadulását, és megnyitja az utat minden súlyos, életellenes bűncselekmény elkövetője előtt. Lázár János akkor jelezte azt is: Orbán Viktor miniszterelnök felkérte Trócsányi László igazságügyi minisztert, kezdjen egyeztetést a Kúriával és mérlegelje, hogy a kormány miként tud az Alkotmánybírósághoz fordulni.
Két héten belül döntés születhet
A Kúria büntető kollégiumának vezetője a PestiSrácok.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy a jogegységi eljárásra azért van szükség, mert a konkrét jogalkalmazás során olyan elvi kérdések merültek fel, amiket a Kúriának meg kell válaszolnia, hogy a bíróságokon a joggyakorlat egységes maradjon. Hozzátette: a Kúriának ugyanis feladata, hogy biztosítsa az ítélkezés egységét. Kónya Péter elmondta azt is, hogy a jogegységi eljárás várhatóan két héten belül le fog zajlani.
Forrás: PestiSrácok.hu/MTI
