Pesti Srácok

"Rambo-diplomaták veszélyeztetik Európát"

"Rambo-diplomaták veszélyeztetik Európát"

A bevándorlással kapcsolatos kormányzati intézkedésekkel kapcsolatban közölt Magyarországgal foglalkozó kommentárt csütörtökön a német liberális Süddeutsche Zeitung, a konzervatív Die Welt, valamint a lengyel Gazeta Wyborcza.

A Süddeutsche Zeitung online kiadásában megjelent, "Rambo-diplomaták veszélyeztetik Európát" című írásának bevezetőjében azt hangoztatja, hogy Magyarországtól Görögországig egyre több európai kormány törekszik arra, hogy érdekeit keresztülvigye. Teszi ezt olyan körülmények között, hogy a válságok összefüggnek, és csakis közös erőfeszítésekkel oldhatók meg. A szerző, Daniel Brössler Orbán Viktorról azt állítja, hogy a magyar miniszterelnök "túlzás nélkül rossz európainak" nevezhető. A cikkíró szerint Orbán úgy értelmezi a demokráciát, hogy számára a kisebbségi jogok nem játszanak szerepet, és csak korlátozottan tiszteli az igazságszolgáltatás függetlenségét, valamint a média szabadságát. Orbán ezen kívül attól sem riad vissza, hogy sugalmazó kérdőívekkel szítsa a
menekültellenes hangulatot - véli a liberális lap.

Ugyanakkor tévedés lenne mindebből arra következtetni, hogy Orbán ne ismerné ki magát az Európai Unió ügyeiben - véli a szerző, Orbánt a "Rambo-diplomácia" képviselőjének nevezte. Ennek kapcsán emlékeztetett arra: a miniszterelnök két nappal a menekültekkel foglalkozó uniós csúcs előtt jelentette be, hogy Budapest nem kívánja visszafogadni azokat a menekülteket, akik Magyarországon keresztül utaztak tovább más uniós tagállamokba. A cikkíró szerint valójában arról van szó, hogy ily módon a lehető legnagyobb nyomást fejtse ki a menekültekkel kapcsolatos terhek igazságos elosztásával kapcsolatos vitában, majd ha növekszik az ellenállás, akkor lehet azt állítani, hogy nem is így gondolták. A szerző szerint Orbán a "Rambo-diplomácia" különösen következetes képviselője, ugyanakkor ezeknek a módszereknek az unióban több híve van.

PestiSracok facebook image

A Die Welt internetes oldalán és csütörtöki számában is megjelent cikkének címében Boris Kálnoky azt a kérdést tette fel, hogy „miért fél Magyarország a menedéket kérőktől”. A konzervatív lap Magyarországgal rendszeresen foglalkozó szemleírója szerint Magyarország bár visszakozik a dublini jogszabályokkal kapcsolatos vitában, azonban nem akar multikulturális társadalmat. Az elhatározott kemény intézkedések a gazdasági menekültek ellen irányulnak, ugyanakkor az Európai Unió és Magyarország közötti konfliktus egyre élesebbé válik.

Kálnoky szerint Magyarország komolyan gondolja mindezt. Minden áron el akarja kerülni az úgynevezett gazdasági menekültek számottevő bevándorlását, és ennek érdekében a "robosztus" eszközöktől sem riad vissza. Ennek kapcsán utalt a tervezett, 175 kilométer hosszúságú határkerítésre, valamint a nyugati államok által visszatoloncolni kívánt menedékkérők fogadásának átmeneti felfüggesztésére.

Terjedelmes cikkében a szerző az intézkedések okait kutatva arra a következtésre jut, hogy a magyar kormányfő komolyan gondolja mindazt, amit tesz. Ezzel összefüggésben emlékeztet arra a beszédre, amelyet Orbán Viktor a Helmut Kohl 85. születésnapja alkalmából Budapesten rendezett konferencián mondott, idézve azt a kijelentést, hogy amennyiben nem lépnek fel erélyesen az Európába irányuló "népvándorlás" ellen, akkor nem lesz visszaút, az európai, illetve - mint fogalmazott - a "kontinens keresztény kultúrája" nem menthető meg.

Magyarország „az európai megállapodások ellenére” nem akarja visszafogadni azokat a bevándorlókat, akik a területén keresztül Nyugatra jutottak – írja a Gazeta Wyborcza lengyel balliberális napilap kommentátora, Michal Kokot. A magyarországi bevándorlási statisztikákat ismertetve, a szerző megjegyzi: a magyar kormány keddi intézkedése hátterében az is áll, hogy a Fidesz „a bevándorlóellenes fóbiáról ismert, szélsőjobboldali Jobbik” szavazóit próbálja megnyerni. Ezért – véli a kommentár szerzője – az Orbán-kormány „nacionalista retorikához” folyamodik. Ennek példájaként a cikkíró a bevándorlás témájában szervezett nemzeti konzultációt hozza fel, valamint a magyar kormányfőnek a pozsonyi Globsec-fórumon tett kijelentését, miszerint a bevándorlás „valódi demográfiai problémát okoz Magyarországon”. Kokot úgy látja: a visszaküldeni szánt menedékkérők fogadásának felfüggesztése még nagyobb probléma elé állítja az Európai Uniót, mint a magyar-szerb határon tervezett határzár.

Forrás: mti

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)