Pesti Srácok

"Rambo-diplomaták veszélyeztetik Európát"

"Rambo-diplomaták veszélyeztetik Európát"

A bevándorlással kapcsolatos kormányzati intézkedésekkel kapcsolatban közölt Magyarországgal foglalkozó kommentárt csütörtökön a német liberális Süddeutsche Zeitung, a konzervatív Die Welt, valamint a lengyel Gazeta Wyborcza.

A Süddeutsche Zeitung online kiadásában megjelent, "Rambo-diplomaták veszélyeztetik Európát" című írásának bevezetőjében azt hangoztatja, hogy Magyarországtól Görögországig egyre több európai kormány törekszik arra, hogy érdekeit keresztülvigye. Teszi ezt olyan körülmények között, hogy a válságok összefüggnek, és csakis közös erőfeszítésekkel oldhatók meg. A szerző, Daniel Brössler Orbán Viktorról azt állítja, hogy a magyar miniszterelnök "túlzás nélkül rossz európainak" nevezhető. A cikkíró szerint Orbán úgy értelmezi a demokráciát, hogy számára a kisebbségi jogok nem játszanak szerepet, és csak korlátozottan tiszteli az igazságszolgáltatás függetlenségét, valamint a média szabadságát. Orbán ezen kívül attól sem riad vissza, hogy sugalmazó kérdőívekkel szítsa a
menekültellenes hangulatot - véli a liberális lap.

Ugyanakkor tévedés lenne mindebből arra következtetni, hogy Orbán ne ismerné ki magát az Európai Unió ügyeiben - véli a szerző, Orbánt a "Rambo-diplomácia" képviselőjének nevezte. Ennek kapcsán emlékeztetett arra: a miniszterelnök két nappal a menekültekkel foglalkozó uniós csúcs előtt jelentette be, hogy Budapest nem kívánja visszafogadni azokat a menekülteket, akik Magyarországon keresztül utaztak tovább más uniós tagállamokba. A cikkíró szerint valójában arról van szó, hogy ily módon a lehető legnagyobb nyomást fejtse ki a menekültekkel kapcsolatos terhek igazságos elosztásával kapcsolatos vitában, majd ha növekszik az ellenállás, akkor lehet azt állítani, hogy nem is így gondolták. A szerző szerint Orbán a "Rambo-diplomácia" különösen következetes képviselője, ugyanakkor ezeknek a módszereknek az unióban több híve van.

PestiSracok facebook image

A Die Welt internetes oldalán és csütörtöki számában is megjelent cikkének címében Boris Kálnoky azt a kérdést tette fel, hogy „miért fél Magyarország a menedéket kérőktől”. A konzervatív lap Magyarországgal rendszeresen foglalkozó szemleírója szerint Magyarország bár visszakozik a dublini jogszabályokkal kapcsolatos vitában, azonban nem akar multikulturális társadalmat. Az elhatározott kemény intézkedések a gazdasági menekültek ellen irányulnak, ugyanakkor az Európai Unió és Magyarország közötti konfliktus egyre élesebbé válik.

Kálnoky szerint Magyarország komolyan gondolja mindezt. Minden áron el akarja kerülni az úgynevezett gazdasági menekültek számottevő bevándorlását, és ennek érdekében a "robosztus" eszközöktől sem riad vissza. Ennek kapcsán utalt a tervezett, 175 kilométer hosszúságú határkerítésre, valamint a nyugati államok által visszatoloncolni kívánt menedékkérők fogadásának átmeneti felfüggesztésére.

Terjedelmes cikkében a szerző az intézkedések okait kutatva arra a következtésre jut, hogy a magyar kormányfő komolyan gondolja mindazt, amit tesz. Ezzel összefüggésben emlékeztet arra a beszédre, amelyet Orbán Viktor a Helmut Kohl 85. születésnapja alkalmából Budapesten rendezett konferencián mondott, idézve azt a kijelentést, hogy amennyiben nem lépnek fel erélyesen az Európába irányuló "népvándorlás" ellen, akkor nem lesz visszaút, az európai, illetve - mint fogalmazott - a "kontinens keresztény kultúrája" nem menthető meg.

Magyarország „az európai megállapodások ellenére” nem akarja visszafogadni azokat a bevándorlókat, akik a területén keresztül Nyugatra jutottak – írja a Gazeta Wyborcza lengyel balliberális napilap kommentátora, Michal Kokot. A magyarországi bevándorlási statisztikákat ismertetve, a szerző megjegyzi: a magyar kormány keddi intézkedése hátterében az is áll, hogy a Fidesz „a bevándorlóellenes fóbiáról ismert, szélsőjobboldali Jobbik” szavazóit próbálja megnyerni. Ezért – véli a kommentár szerzője – az Orbán-kormány „nacionalista retorikához” folyamodik. Ennek példájaként a cikkíró a bevándorlás témájában szervezett nemzeti konzultációt hozza fel, valamint a magyar kormányfőnek a pozsonyi Globsec-fórumon tett kijelentését, miszerint a bevándorlás „valódi demográfiai problémát okoz Magyarországon”. Kokot úgy látja: a visszaküldeni szánt menedékkérők fogadásának felfüggesztése még nagyobb probléma elé állítja az Európai Uniót, mint a magyar-szerb határon tervezett határzár.

Forrás: mti

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.