Pesti Srácok

A bolíviai titkosszolgálat üzenhetett Tóásó feleségének halálával

A bolíviai titkosszolgálat üzenhetett Tóásó feleségének halálával

Sem a rendőrség, sem az Alkotmányvédelmi Hivatal nem tartja indokoltnak Tóásó Előd védelmét azt követően, hogy Bolíviában tragikus hirtelenséggel elhunyt bolíviai felesége, Maria Elena Fortun de Toasó. Halálát az orvosi jelentés szerint fertőzés okozta, de vannak, akik nem zárják ki, hogy az asszony politikai gyilkosság áldozata lett - írja a Népszabadság.

Magyarországon a hatóságok értékelése szerint Tóásó Előd élete nem forog veszélyben. Ő maga sem kért védelmet, tudta meg a lap Tóásó jó ismerőjétől, a hazahozatalában is segédkező Lukács Csaba újságírótól. Tóásó a nyilvánosság előtt ma sem ismert vádalku részeként kerülhetett szabadlábra, majd az év elején haza. Feleségét, akit bolíviai fogságában ismert meg, Tóásóval együtt nem tudták kimenekíteni a Baptista Szeretetszolgálat munkatársai.

Egyes megközelítések szerint Maria Elena túszként maradt Bolíviában. Egyfajta garanciaként, hogy Tóásó betartja a vádalkuban foglaltakat. Ő viszont már a reptéren arról beszélt, hogy mi minden történt másképp, mint ahogy a hazai közvélemény addig tudni vélte, majd nekilátott, hogy könyvben foglalja össze történetét. Akik ismerni vélik a bolíviai közállapotokat és az ottani hatalom, s legfőképpen a titkosszolgálatok működését, úgy vélik, Tóásó feleségének a halála egyértelmű üzenet volt, mi vár arra, aki nem tartja be az alkut. Ugyanakkor a Népszabadság névtelenséget kérő belügyi forrása szerint a történtek után már nem valószínű, hogy Tóásó után nyúlna a bolíviai titkosszolgálat.

PestiSracok facebook image

A teljes cikk itt elolvasható.

Forrás: Népszabadság

Fotó: MTI

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.