Pesti Srácok

A kórházak többsége már kifizette beszállítóit

A kórházak többsége már kifizette beszállítóit

A hónap végéig minden érintett beszállító megkapja a neki járó összeget a kórházak adósságrendezésére szánt hatvanmilliárd forintból. Az eddigi kifizetések eredményeként a március végi 83 milliárd forintról június végére 45 milliárdra csökkent a kórházak adóssága – értesült a Napi Gazdaság.

Az egészségügyi intézmények adósságrendezésére áprilisban egy kormányhatározattal elkülönített hatvanmilliárd forint mintegy 90 százalékát, 51,9 milliárd forintot kaptak meg június végéig a beszállítócégek – tudta meg a Napi Gazdaság. A kórházak e hónap végéig az összes, március 31-én nyilvántartott, lejárt számlát kifizetik.

A műtéti, egyszer használatos orvosi, nagy értékű diagnosztikai és informatikai eszközök forgalmazói június 30-ig kintlevőségeiknek csaknem 80 százalékát megkapták, ez azonban a szerződött összeg több mint 90 százaléka. A cégek mintegy fele a múlt hónap végéig pénze 100 százalékához hozzájutott, a legjellemzőbb azonban a 60-70 százalékos kifizetés – mondta el az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára.

PestiSracok facebook image

Rásky László hozzátette: a már­cius 31-én fennállt, harminc napon túli követelések nem egészen 90 százalékáról kötöttek szerződést a cégek a kórházakkal. Az aláírók hatvan százaléka az összes követelés kifizetéséről meg tudott állapodni, de volt, aki csak annak kétharmadát tudta érvényesíteni. Általában a nagyobb beszállítók megkapták a teljes összeget, a kicsiknél vannak jelentős elmaradások – jelezte Rásky László.

Az ÁEEK-nál azt mondták: arról, hogy pontosan hány céget érintett az adósságrendezés, és hogy a 60 milliárdból mennyi késedelmi kamatot fizettek ki, csak a szeptember 30-i teljes elszámolást követően tudnak információt adni. Azt ugyanakkor elmondták, hogy a konszolidáció megkezdésekor több mint 8000 vállalkozás nyújtotta be az igényét lejárt számláinak kiegyenlítésére.

A kórházak adóssága összességében jelentősen csökkent, az egyes intézmények között azonban igen nagyon az eltérések. A bajai vagy a mohácsi kórház például mostanra gyakorlatilag lenullázta a tartozását, és jelentősen, 3,6 milliárddal csökkent az egyik legnagyobb adós, a Honvédkórház március végi, 4,8 milliárdos tartozása, vagy a Semmelweis Egyetemé, amely március végén még 3,5 milliárd értékben tolt maga előtt számlákat, ezek összege viszont az év közepére félmilliárdra apadt. A debreceni és a szegedi egyetemen viszont még hátravan a valódi konszolidáció, az adósságok ezeken a helyeken még meghaladják a hárommilliárd forintot.

Az Orvostechnikai Szövetség a Magyar Államkincstártól már arról is értesült, hogy a március végi 83 mil­liárd forintról június végére 45 milliárdra csökkent a kórházak adóssága. Annak, hogy a két összeg közötti különbség kisebb az adósságrendezésre fordított összegnél, az az oka, hogy a kórházak folyamatosan vásárolnak anyagot, műszert, fogyóeszközt, de a számlákat továbbra sem mindig tudják időben rendezni.

Ennek magyarázata, hogy egyhavi finanszírozásnak megfelelő összeg hiányzik a kórházak költségvetéséből – ezt a szakmai szervezetek által régóta hangoztatott adatot maga az egészségügyi államtitkár erősítette meg a közelmúltban a jövő évi költségvetésről tartott háttérbeszélgetésen. Zombor Gábor akkor úgy fogalmazott: a kórházak gazdálkodása a korábbinál szorosabb kontroll alatt működik, az anomáliákat, a pazarlást igyekeznek kiszűrni. A forráshiány megszüntetéséhez azonban ez nem elég, kormányzati döntések kellenek. Az adósság újratermelődésének megakadályozásában az úgynevezett „kórházközi” gazdasági bizottságok is igyekeznek segíteni a kórházigazgatókat. Ezek kéthetente üléseznek, és folyamatosan monitorozzák az intézmények gazdálkodását, hogy még időben beavatkozhassanak, ha szükséges.

Forrás: Napi Gazdaság Online

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)