Pesti Srácok

Áder döntésére vár a menedékjogi törvény

Áder döntésére vár a menedékjogi törvény

"A Fidesz azt szeretné, ha az illegális bevándorlás elleni fellépés érdekében elfogadott törvényt minél gyorsabban kihirdetnék, mert a menekültügy kérdésében cselekvésre van szükség" – közölte a kormánypárti frakció szóvivője, hangsúlyozva, hogy Kövér László házelnök megküldte a jogszabályt a Sándor-palotába, így az elfogadott törvény már Áder János államfő előtt van.

Tuzson Bence emlékeztetett, hogy az Országgyűlésben hétfőn megszavazott törvénymódosítás rendezi a magyar–szerb határra tervezett műszaki határzár kérdését, és rendelkezik a menekültügyi eljárások gyorsításáról is. "A határzárral kapcsolatban a törvénymódosítás közérdekű használati jogot ad a magyar államnak a schengeni külső határokon a határvonaltól számított tízméteres sávon belül" – ismertette Tuzson, aki kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy a védmű néhány hónap alatt megépülhet. A szóvivő felhívta a figyelmet arra, hogy hétfőig 72 893-an érkeztek Magyarország területére, főként a déli határon keresztül, ami azt vetíti előre, hogy ha minden így megy tovább, akkor ez a szám az év végére elérheti a 120-130 ezret, szemben a tavalyi mintegy 43 ezerrel. Összehasonlításként elmondta, tavaly 42 777-en érkeztek hazánkba, ami szintén magas szám, mivel az azt megelőző évben körülbelül 18 ezer, és ehhez képest egy évvel korábban csak 2150 ember kért menedékjogot. "Hatalmas nyomásnak vannak kitéve a magyarországi szervek és az ellátórendszer" – jelentette ki Tuzson Bence. Szerinte jó megoldás az ideiglenes biztonsági határzár, mert az a legális belépés felé tereli az embereket, és az embercsempészek nem tudnak utakat szervezni ezen a schengeni határon keresztül.

A szóvivő fontosnak tartotta, hogy a jogszabályt kivételes eljárásban tárgyalták és fogadták el még ebben az ülésszakban, mert legközelebb szep­temberben lett volna erre lehetőség. Tuzson érthetetlen magatartásnak nevezte, hogy többen, köztük a Jobbik képviselői nem szavazták meg, hogy a jogalkotás kivételes eljárásban történjen. "Az európai uniós tagállamok és intézmények képviselői mellett hét olyan unión kívüli ország kaphat meghívást az ősszel tartandó magyarországi migrációs konferenciára, amelyen a Magyarországra érkező menedékkérők áthaladnak" – közölte Szijjártó Péter, miután kétoldalú megbeszéléseket folytatott az unió soros elnökségét betöltő Luxemburg tárcavezetőjével, Jean Asselbornnal. A külgazdasági és külügyminiszter a közmédiának nyilatkozva Albániát, Koszovót, Szerbiát, Montenegrót, Macedóniát, Bosznia-Hercegovinát és Törökországot említette az unión kívüli országok között. Szijjártó szerint jelentős eredmény lenne, ha a szeptemberben, vagy legkésőbb október elején megrendezendő tanácskozáson sikerülne megállapodni ezekkel az országokkal arról, hogy fogadjanak be a maguk területén olyan uniós állomásokat, amelyek feladata annak kiszűrése lesz, hogy a migránsok közül ki az, aki valóban jogosult menekültstátusra. Ezzel a tárcavezető szerint jelentősen csökkenteni lehetne a Magyarországra nehezedő migrációs nyomást.

PestiSracok facebook image

Forrás: Napi Gazdaság Online

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)