Pesti Srácok

A magyar lakosság közel 40 százaléka idegenellenes

A magyar lakosság közel 40 százaléka idegenellenes

A magyar lakosság csaknem 40 százaléka tekinthető idegenellenesnek, ez a magas arány megfelel a 2014 elején mért szintnek - derül ki a Tárki júliusi közvélemény-kutatásából.

A közlemény szerint a válaszadók 39 százaléka választotta azt az idegenellenesnek tekinthető állásfoglalást, hogy az országba menedékkérő "be ne tehesse a lábát". A többség, a megkérdezettek 56 százaléka mérlegelne a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdésében, 5 százalékuk pedig idegenbarátnak tekinthető, akik szerint minden menedékkérőt be kell fogadni.

A Tárki 1992 óta méri az idegenellenesség mértékét, öszegzésük szerint a kezdeti gyors növekedés után előbb ingadozott, majd 2002 és 2011 között kisebb ingadozások mellett meglehetősen stabil volt, 24 és 34 százalék közé esett az idegenellenesek aránya. A korábbi évekhez képest 2012-ben megnőtt az idegenellenesek aránya, és 2013-ban, valamint 2014-ben is magasabb maradt, mint a 2000-es évek átlaga volt. Idén áprilisban 46 százalékkal rekordmagasságot ért el - írták.

PestiSracok facebook image

Az elemzés szerint a 2015. júliusi idegenellenességi adat ismét a 2014. évi szinten áll, tehát magas, de nem nőtt tovább a nemzeti konzultáció, a plakátkampány és a Szerbia felől jövő migránsok médiában is nagy hangsúlyt kapott áradásának hatására. Ugyanakkor megnőtt a mérlegelők, és felére csökkent az idegenbarátok aránya.

A korábbi évekhez képest a mérlegelők körében alacsonyabb a menedékkérők befogadását elutasítók aránya, de azért az arabokat a mérlegelők háromnegyede (76 százalék) most is elutasítaná, felük (53 százalék) pedig még a nem létező piréz népcsoport tagjait sem engedné be.

Az idegenellenesség ott, illetve azok körében magasabb az átlagosnál (39 százalék), ahol és akik számára a menekülők jelenléte a leginkább látható vagy terhes, illetve akik idegenekkel szembeni előítéletességük kifejezésére alkalmasnak érzik a menekülőket - áll az elemzésben. Közéjük tartoznak a dél-alföldi régióban élők (53 százalék; közöttük egyáltalán nincs idegenbarát), a Jobbikkal szimpatizálók (54 százalék), a rossz anyagi helyzetben lévők (43 százalék), továbbá akik hónapról hónapra élnek (43 százalék) vagy éppen csak kijönnek jövedelmükből (40 százalék).

Ezzel szemben az idegenbarátok aránya az átlagosnál (5 százalék) ott magasabb, ahol kisebb az esélye a menekülőkkel való találkozásnak, illetve azok körében, akik értékrendje feltehetően nyitottabb az idegenekkel kapcsolatban. Ide tartoznak a nyugat-magyarországiak (18 százalék), a felsőfokú végzettségűek (13 százalék), azok, akik maguk is gondolkodnak migráción (a rövid és hosszú távú külföldi munkavállalást tervezők aránya 12-12 százalék, a kivándorolni szándékozóké 17 százalék), a gond nélkül élők (15 százalék), valamint a hetente templomba járók (17 százalék).

Forrás: MTI

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.