Pesti Srácok

A magyar lakosság közel 40 százaléka idegenellenes

A magyar lakosság közel 40 százaléka idegenellenes

A magyar lakosság csaknem 40 százaléka tekinthető idegenellenesnek, ez a magas arány megfelel a 2014 elején mért szintnek - derül ki a Tárki júliusi közvélemény-kutatásából.

A közlemény szerint a válaszadók 39 százaléka választotta azt az idegenellenesnek tekinthető állásfoglalást, hogy az országba menedékkérő "be ne tehesse a lábát". A többség, a megkérdezettek 56 százaléka mérlegelne a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdésében, 5 százalékuk pedig idegenbarátnak tekinthető, akik szerint minden menedékkérőt be kell fogadni.

A Tárki 1992 óta méri az idegenellenesség mértékét, öszegzésük szerint a kezdeti gyors növekedés után előbb ingadozott, majd 2002 és 2011 között kisebb ingadozások mellett meglehetősen stabil volt, 24 és 34 százalék közé esett az idegenellenesek aránya. A korábbi évekhez képest 2012-ben megnőtt az idegenellenesek aránya, és 2013-ban, valamint 2014-ben is magasabb maradt, mint a 2000-es évek átlaga volt. Idén áprilisban 46 százalékkal rekordmagasságot ért el - írták.

PestiSracok facebook image

Az elemzés szerint a 2015. júliusi idegenellenességi adat ismét a 2014. évi szinten áll, tehát magas, de nem nőtt tovább a nemzeti konzultáció, a plakátkampány és a Szerbia felől jövő migránsok médiában is nagy hangsúlyt kapott áradásának hatására. Ugyanakkor megnőtt a mérlegelők, és felére csökkent az idegenbarátok aránya.

A korábbi évekhez képest a mérlegelők körében alacsonyabb a menedékkérők befogadását elutasítók aránya, de azért az arabokat a mérlegelők háromnegyede (76 százalék) most is elutasítaná, felük (53 százalék) pedig még a nem létező piréz népcsoport tagjait sem engedné be.

Az idegenellenesség ott, illetve azok körében magasabb az átlagosnál (39 százalék), ahol és akik számára a menekülők jelenléte a leginkább látható vagy terhes, illetve akik idegenekkel szembeni előítéletességük kifejezésére alkalmasnak érzik a menekülőket - áll az elemzésben. Közéjük tartoznak a dél-alföldi régióban élők (53 százalék; közöttük egyáltalán nincs idegenbarát), a Jobbikkal szimpatizálók (54 százalék), a rossz anyagi helyzetben lévők (43 százalék), továbbá akik hónapról hónapra élnek (43 százalék) vagy éppen csak kijönnek jövedelmükből (40 százalék).

Ezzel szemben az idegenbarátok aránya az átlagosnál (5 százalék) ott magasabb, ahol kisebb az esélye a menekülőkkel való találkozásnak, illetve azok körében, akik értékrendje feltehetően nyitottabb az idegenekkel kapcsolatban. Ide tartoznak a nyugat-magyarországiak (18 százalék), a felsőfokú végzettségűek (13 százalék), azok, akik maguk is gondolkodnak migráción (a rövid és hosszú távú külföldi munkavállalást tervezők aránya 12-12 százalék, a kivándorolni szándékozóké 17 százalék), a gond nélkül élők (15 százalék), valamint a hetente templomba járók (17 százalék).

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?