Pesti Srácok

Már több mint hetvenkilenc milliárd forint kártérítést utaltak - Quaestor-károsultaknak elégedetlenek

Már több mint hetvenkilenc milliárd forint kártérítést utaltak - Quaestor-károsultaknak elégedetlenek

A törvény értelmében a Beva kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint felett az efölötti rész kilencven százaléka. A kártalanítás összege nem haladhatja meg hatmillió forintot.

A megkezdett kártalanítás során közel huszonkilencezer Quaestor károsult ügyfélnek több mint hetvenkilenc milliárd forint kártalanítási összeget adott át a Befektető-védelmi Alap (Beva) a kifizetéseket intéző OTP Banknak - közölte a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja és a Beva. A Quaestor kötvényből eredő követeléssel rendelkező harminckétezer ügyfél kilencven százaléka már felveheti a pénzét a bankfiókokban, míg a többiek esetében folyamatban van az adatok egyeztetése, az esetleges hiánypótlások beérkezése, és azok elbírálása. A Beva adatai szerint eddig összesen huszonkétezer ügyfél több mint hatvanegy milliárd forintot vett fel a bankfiókokban.

A Quaestor-károsultak csoportja időközben közleményben tiltakozott a kártalanítás eddigi menete és a hivatalos tájékoztatás miatt. Közleményükben azt írták, hogy a Befektető-védelmi Alap által működtetett QKKA (Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja) nem tartja be a törvényt. A kötvények kárrendezésére vonatkozó Quaestor-törvény jelenleg is hatályos, miután a törvény felfüggesztésére a magyar jogrendszerben kizárólag az Alkotmánybíróság jogosult, amely ezt a "mai napig nem tette meg, mert senki nem is kérte". Így a QKKA egy hatályos törvényt nem tart be - fogalmaztak.

PestiSracok facebook image

A Fidesz és a kormány mindent megtett, hogy a Quaestor-károsultak megkapják kártalanításukat, a bizonytalan helyzetet a bankok idézték elő azzal, hogy az Alkotmánybírósághoz fordultak – mondta a Fidesz frakció-szóvivője csütörtöki sajtótájékoztatóján.

A károsultak közleményére reagálva Tuzson Bence a Fidesz-frakció szóvivője kijelentette, mindent megtettek annak érdekében, hogy az emberek megkapják a kártalanításukat, a bizonytalan helyzetet a bankok idézték elő azzal, hogy az Alkotmánybírósághoz fordultak. Mivel a bankoknak, a bankrendszernek és a brókercégeknek általánosságban felelősségük van ennek a helyzetnek a kialakulásában, - bár a jogukkal éltek - nem volt ildomos az Alkotmánybírósághoz fordulniuk – jelentette ki. Jó volna, ha az Alkotmánybíróság mielőbb döntene, és nem gördülne akadály a kifizetések teljesülése elé – mondta a frakciószóvivő.

Forrás: MTI Fotó: magyarhirlap.hu

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!