Pesti Srácok

Kemény kritikával illette a bíróságokat a fővárosi főügyész

Kemény kritikával illette a bíróságokat a fővárosi főügyész

Kőkemény kritikát fogalmazott meg a bíróságokkal szemben Ibolya Tibor fővárosi főügyész, aki szerint a gyakorlat olyan elméletet tart életben, amelynek már régen a „bizonyítékértékelés szemétdombján” lenne a helye. Saját honlapján közzétett tanulmányában azt állította, hogy a közvetett bizonyítékok zárt logikai láncolatának elmélete Visinszkijtől, a harmincas évek rettegett moszkvai koncepciós pereinek szovjet főügyészétől származik.

A főügyész begyepesedettnek nevezte a bíróságokat, mivel szerinte sokak még mindig a bizonyítás Szent Gráljának tartják, hogy a közvetett bizonyítékoknak zárt logikai láncolatot kell alkotniuk, melyből akár egy kieső láncszem is az egész bizonyítást teszi lehetetlenné. Szerinte ez az elmélet „még mindig uralkodik és rendszeresen visszaköszön különböző bírói indokolásokból”.

Kiemelte, ez a „látszólag tetszetős” elmélet Sztálin hírhedt főügyészétől, Visinszkijtől származik és ezt terjesztette az államszocialista magyar jogi irodalom. Csakhogy jogállami keretek között, különösen összetett, többszereplős ügyek esetén sokszor lehetetlen a zárt logikai láncolat felállítása, állította Ibolya, majd hozzátette, megmagyarázhatatlan, hogy a bírósági gyakorlatban szinte töretlenül eredeti értelmében hivatkoznak a felmentő ítéletek, illetve a hatályon kívül helyező végzések indokolásában „Visinszkij bizonyítékértékelési elméletére”. A fővárosi főügyész erre jó példaként említette a Biszku-ügyben hozott, új eljárást előíró másodfokú határozatot.

PestiSracok facebook image

Forrás: valasz.hu/magyarhirlap.hu

Fotó: origo.hu

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.