Merkel: a védelemre nem szoruló migránsoknak távozniuk kell
Angela Merkel szerint a menekültekre vonatkozó uniós előírásokat, például a menekültek megfelelő elhelyezését komolyan kell venni, de a Dublin III. rendelet helyett valami mást kell kidolgozni. A védelemre jogosult emberek elosztására egy kötelező és méltányos rendszert kell bevezetni, a védelemre nem szoruló embereknek pedig távozniuk kell - mondta a német kancellár, aki azt mondta, a kvótarendszer szerint egy menekült csak abban az országban kaphat ellátást, ahová elhelyezték.
Angela Merkel német kancellár szerint az Európai Unió tagállamainak sikerül megegyezésre jutniuk egy új, a helyzethez jobban illeszkedő és a terhek arányos megosztásán alapuló menekültügyi politikáról. Angela Merkel kedden Berlinben Stefan Löfven svéd miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után, kettejük sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy fenyegetések helyett a másik fél nézetei iránti tiszteletből kiindulva kell tárgyalni az új menekültpolitikáról.
Németország és Svédország egyetért abban, hogy az érvényes előírásoknak "nem csak papíron" kell létezniük, különösen ami a menekültek elhelyezésének "minimális követelményeit" és regisztrációját illeti. Ugyanakkor a területet szabályozó Dublin III. rendelet nem illeszkedik a mindenekelőtt a szíriai polgárháború révén megváltozott helyzethez, ezért egy új, "módosított" menekültpolitikát kell kidolgozni. Németország és Svédország szerint a védelemre jogosult emberek elosztására egy kötelező és méltányos rendszert kell bevezetni, a védelemre nem szoruló embereknek pedig távozniuk kell - tette hozzá Angela Merkel.
Az Európai Bizottság szerdán bemutatandó javaslatcsomagja - benne a terhek méltányos elosztását szolgáló, valamennyi tagállam számára kötelezettséget előíró kvótarendszerrel - jelenti az "első fontos lépést". A második lépés pedig az, hogy hosszabb távon egy "nyitott", vagyis határozatlan számú menekült elosztását irányító rendszert kell elindítani, mert senki nem látja előre, hogy pontosan mennyi védelemre szoruló ember érkezik az EU-ba - fejtette ki a német kancellár.
Angela Merkel elmondta, szerinte az egyetértés az új menekültpolitikáról "nem holnap, és nem is a jövő héten", de "gyorsan" kialakul majd. Azt is mondta, hogy nagyon erős meggyőződése, hogy a menekültválság Európa jövőjét meghatározó ügy. "Az egész világ Európára figyel, és ebben a helyzetben nem mondhatja senki azt, hogy figyelj, Szíria nagyon messze van tőlünk, egyszerűen nem foglalkozunk a problémával" - fogalmazott a kancellár. Az ilyen hozzáállás "súlyos károkat okozna", ezért végül vállalnia kell a válság kezeléséért viselt felelősséget mindenkinek, aki elfogadja az Európa alapját jelentő értékeket - szögezte le Angela Merkel.
Németország és Svédország, mondta Merkel, mindazon "univerzális értékekre" hivatkozva érvel, amelyek iránt valamennyi uniós tagállam elkötelezte magát, és rámutatott, hogy a genfi menekültügyi egyezményhez az összes tagország csatlakozott.
Arra az újságírói kérdésre, hogy miként biztosítható, hogy a menekültek ott maradjanak abban a tagországban, amelybe a kvótarendszer révén kerülnek, Angela Merkel kifejtette, hogy minden tagország megfelel a menekültek befogadásával kapcsolatban támasztott követelményeknek, "különben nem is vehetnének részt a közös menekültpolitikában", így országtól függetlenül mindenhol el lehet helyezni elfogadható körülmények között háború, elnyomás elől menekülő embereket. Amikor pedig egy menekültet elhelyeznek egy bizonyos országban, "a szociális támogatás csak abban az országban jár, és más országokban nem jár" - mondta a német kancellár.
Angela Merkel kitért az elől, hogy számszerűsítse Németország befogadóképességét: arra a kérdésre, hogy osztja-e Sigmar Gabriel alkancellár véleményét, miszerint Németország hosszabb távon évente félmillió ember befogadásával, integrálásával tud megbirkózni, azt mondta, hogy "senki nem lát a jövőbe", és ha bajban lévő emberek segítséget kérnek, akkor "meg kell oldani a feladatot."
Németországba az idén 800 ezer menedékkérő érkezhet a szövetségi kormány előrejelzése szerint. Ez a tavalyinak a négyszerese, és német becslések szerint az Európai Unióba érkező menedékkérők 40 százaléka.
Forrás: MTI
