Pesti Srácok

Közvéleménykutatás szerint a németek Orbánnal értenek egyet

Közvéleménykutatás szerint a németek Orbánnal értenek egyet

Németországban már többen vannak a magyar fizikai határzár támogatói, mint az ellenzői - derült ki a Millward Brown nemzetközi közvélemény-kutató cég által Németországban és Ausztriában, az M1 aktuális csatorna megrendelésére készített reprezentatív felméréséből.

A kutatás szerint mindkét érintett uniós tagország lakossága súlyos problémának ítéli a migrációs válságot: a németek 53 százaléka nagyon jelentős, 33 százaléka pedig jelentős problémának nevezte a kérdést. Az osztrák közvélemény esetében ugyanez 57 százalék és 23 százalék volt.

A válság kapcsán a németek és az osztrákok leginkább a terrorkockázat növekedésétől, a bűncselekmények számának emelkedésétől és a kulturális kihívásoktól tartanak. A német közvélemény 59 százaléka ítéli komoly kihívásnak a muszlim vallású népesség arányának gyors növekedését Európában, Ausztriában ez a szám 65 százalék.

PestiSracok facebook image

A schengeni határok hatékonyabb védelmét még nagyobb arányban várják el az Európai Uniótól a kutatás szerint, a németek 77 százaléka, az osztrákok 86 százaléka ért ezzel egyet. A német közvéleményben ma már többségben vannak azok, akik egyetértenek a Magyarországon épült fizikai határzárral, a megkérdezettek 50 százaléka támogatja a kerítést, 41 százaléka pedig ellenzi. Ausztriában a helyzet fordított, 41 százalék támogatja, 56 százaléka ellenzi azt.

A közvélemény-kutatásból az is kiderült, hogy mindkét vizsgált ország közvéleménye nagy többségében egyetért Orbán Viktor magyar miniszterelnök által, a migrációs krízis nemzetközi megoldására tett legfontosabb javaslatokkal.

A német lakosság 80 százaléka egyetért azzal, hogy a háborús menekülteket és a gazdasági bevándorlókat már a görög és olasz határon szét kellene választani, az osztrákok esetében 82 százalék ért egyet ezzel. A német válaszadók 83 százaléka támogatta a magyar kormányfő azon elképzelését, hogy a bevándorlókat ne európai, hanem világszinten osszák szét, azaz legyenek inkább világ-kvóták. Az állítást az osztrák közvélemény 85 százaléka támogatja - hangzott el a televízió műsorában.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.