Pesti Srácok

Teljesen normális, hogy a menedékkérők 10 százaléka bűnelkövetővé válik

Teljesen normális, hogy a menedékkérők 10 százaléka bűnelkövetővé válik

Németországban a menedékkérők nagyjából 10 százaléka követ el bűncselekményeket - mondta a bűnügyi rendőrség (Kriminalpolizei) szakszervezetének (BDK) elnöke a Die Weltnek. André Schulz szerint figyelembe kell venni, hogy nagyon sok „fiatalember jön ide a kilátástalanságból, és kilátástalan helyzetbe kerül", ez az élethelyzet pedig a bűnelkövetővé válás „kockázati tényezője"

„Teljesen normális, hogy ennek a csoportnak egy része bűnelkövetővé válik. A németekkel hasonló helyzetben ugyanez történne. A vallás és a származás ebben alárendelt szerepet játszik" - mondta a BDK elnöke. Arra a kérdésre, érthető-e, hogy a befogadóállomások környékén lakók ellenérzésekkel viszonyulnak a menedékkérők megjelenéséhez, André Schulz azt mondta, hogy ez „abszolút emberi reakció", hiszen ami ismeretlen, az fenyegetőnek tűnik, ezért semleges, tényszerű, „tárgyilagos felvilágosításra" van szükség.

A BDK elnöke szerint a menedékkérők körében megmutatkozó bűnözésről gyűjtött adatok elemzése révén az a „legfontosabb felismerés", hogy az elkövetők nem háborús menekültek. „Nem szíriaiak, nem afgánok és nem irakiak, hanem fiatalemberek a Balkánról, a Kaukázusból, Észak-, Nyugat-, és Közép-Afrikából", és rendszerint olyan emberek, akik már a hazájukban is követtek el bűncselekményeket. Különösen sok dolga akad a hatóságoknak a grúzokkal, bár velük kapcsolatban sem szabad általánosítani. Eddig ezernél is több grúz állampolgárról állapították meg, hogy a szervezett bűnözői hálózatok révén kerültek Németországba, menedékjogi kérelmet adtak be, hogy tartózkodási jogot szerezzenek, és kérelmük átfutási idejét arra használják fel, hogy vagyon elleni bűncselekményeket kövessenek el. Ezeknek a maffiaszerű hálózatoknak a felszámolása nagyon nehéz, tevékenységük pedig súlyos károkat okoz, csak a grúz bandák évente 100 millió euró nemzetgazdasági kárt okoznak - mondta a BDK elnöke.

PestiSracok facebook image

A terrorizmus és a menekülthullám esetleges kapcsolatáról azt mondta, hogy az utóbbi hónapokban nem erősödött a terrorveszély. „Egy potenciális terroristáknak rendszerint nem is fűződik érdeke ahhoz, hogy a menekültekkel együtt regisztrálják" Németországban - mondta André Schulz. Beszélni kell a menedékkérők körében megmutatkozó bűnözésről, méghozzá világosan, azért is, hogy „kifogjuk a szelet a szélsőjobboldaliak vitorlájából".

Az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű parlamenten (Bundestag) kívüli jobboldali populista párttal kapcsolatban - amelynek választói támogatottsága a legutóbbi, vasárnapi adatok szerint 9 százalékos, megegyezik a Bundestagban képviselettel rendelkező Baloldal támogatottságával - a bűnügyi rendőrség szakszervezetének elnöke azt mondta, hogy az AfD fölszítja a menekültekkel szembeni ellenérzéseket, de ugyanezt teszi a kisebbik konzervatív kormánypárt, a CSU is. A bajor párt elnöke, Horst Seehofer és pénzügyminisztere, Markus Söder „agresszív, idegenellenes, kocsmai törzsasztaloknál használatos nyelvet alkalmaz", és ezzel „olajat öntenek a tűzre, mert nem maradnak tárgyilagosak", tényszerűek - mondta.

A menedékkérők, menekültek és szállásaik elleni erőszakos bűncselekmények megszaporodásával kapcsolatban azt mondta, hogy a jelenség összefüggésben áll a „sokáig elnyomott nemzeti büszkeséggel", az ország keleti részén, a volt NDK területén pedig a „nemzetiszocialista múlt elmaradt feldolgozásával" is.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.