Pesti Srácok

Orbán: európai védvonalat kell kiépíteni Görögország északi határánál

Orbán: európai védvonalat kell kiépíteni Görögország északi határánál

Európa új védelmi vonalát Görögország északi határánál kell kiépíteni - sürgette Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A kormányfő emellett ismét szót emelt az európai uniós alapszerződés módosításának szükségessége ügyében. A kormányfő 2016 döntő kérdésének nevezte azt, hogy rájönnek-e végre Európában: nem elég lassítani, hanem meg kell állítani a bevándorlást.

A miniszterelnök szerint Bulgáriát fel kell venni a schengeni övezetbe, Macedóniát pedig meg kell erősíteni az észak-görög védvonal kiépítéséhez. Megjegyezte, nem bízik abban, hogy a bevándorlás ügyében a törökökkel kötött megállapodás önmagában elégséges lenne.

Orbán Viktor a műsorban bírálta a "brüsszelizmust", ami szerinte lopakodó hatáskörelvonást jelent a nemzetállamoktól. Ha ugyanis ma felüti a fejét egy probléma az EU-ban, az első reflex az, hogy "azonnal európai megoldás kell, és vonjuk el a hatásköröket" a tagállamoktól - fogalmazott. Hozzáfűzte: a "brüsszelizmus" kockázatait a migráció ügyében ma már mindenki látja. Szerinte ezt a "brüsszelizmust" nem lehet orvosolni alapszerződés-módosítás nélkül.

PestiSracok facebook image

Megkérdezték a miniszterelnököt a szilveszteri németországi molesztálások ügyéről, amellyel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet: "akik bennünket akarnak kioktatni szólásszabadságból", és akik szerint a bevándorlók érkezése jó dolog, azok a liberalizmus nevében "elfojtják" a hozzájuk (a bevándorlókhoz) kapcsolódó negatív híreket. Szerinte a németországi történések ezért arra mutatnak rá, hogy ma Közép-Európában szélesebb és színesebb a sajtószabadság, mint számos nyugat-európai államban.

A rádióinterjúban szó volt Orbán Viktor szerdai lengyelországi tárgyalásáról is, amelynek során találkozott Jaroslaw Kaczynskivel, a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnökével. Ezzel kapcsolatban a kormányfő kijelentette: az EU-nak nem érdemes azon törnie a fejét, hogy bármilyen szankciót is alkalmaz Lengyelországgal szemben, mert ahhoz teljes egyetértés kellene, márpedig Magyarország sosem fog támogatni Lengyelország elleni uniós szankciókat.

"Több tiszteletet a lengyeleknek, mert megérdemlik" - hangoztatta, megjegyezve: Magyarország már megszenvedte azt, ami most a lengyelekkel történik, és "mi is azt követeltük, hogy adják meg a magyaroknak a tiszteletet". A miniszterelnök igazat adott a lengyeleknek, hogy nem lehet úgy beszélni velük, ahogy azt egyre gyakrabban teszik Brüsszelben. Megjegyezte, hogy hamarosan Magyarországra látogat Beata Szydlo, az új lengyel kormányfő.

David Cameron brit miniszterelnök csütörtöki budapesti látogatásáról szólva Orbán Viktor azt mondta: Magyarország osztja azt a brit véleményt, amely szerint meg kell újítani az EU-t. Szerinte az erős nemzetek szövetségéből álló EU-ról alkotott brit elképzelés találkozik a visegrádi tagállamok gondolkodásával, ezért "itt van egy természetes szövetség". Orbán Viktor egyetértéséről biztosította a nemzeti parlamentek megerősítésére és a kettős mérce elutasítására vonatkozó brit javaslatot.

A kormányfő egyetért azzal a törekvéssel is, amely a brit szociális ellátásokkal való visszaélések megakadályozására vonatkozik, de hangsúlyozta: nem fogadható el semmilyen diszkrimináció az ügyben, mert a Nagy-Britanniában munkát vállaló magyarok becsületesen dolgoznak, és a befizetéseik a brit költségvetésbe meghaladják az onnan kapott szolgáltatásokat.

A magyarországi helyzetet értékelve Orbán Viktor azt mondta, az elmúlt öt év alapján azt látni: egyre inkább abba az irányba haladunk, hogy mindenki úgy érezheti, minden évben léphet egyet előre. Ez idén is így lesz - közölte, az intézkedések közül kiemelve az adócsökkentést, a minimálbér-emelést és az otthonteremtési programot. Utóbbiról szólva jelezte, arra számít, hogy ebből is nemzeti ügy, de hozzátette, az otthonteremtésben még további lépéseket kell tenni például a közfoglalkoztatottak irányában, ezen dolgoznak.

Szerinte nem lehet olyan otthonteremtési programot alkotni, amely mindenkinek egyszerre lehetőséget nyújt, mert az emberek nem egyformák, a családok nincsenek azonos helyzetben. "A családtámogatásnál a támogatást hitelekkel kell kombinálni, a hitelekhez feltételeknek kell megfelelni. (...) Lépésről lépésre kell haladni egészen addig, amíg azt nem látjuk, hogy már mindenkinek van lehetősége arra, hogy egyet előre tudjon lépni" - fejtette ki.

Az FHB alaptőke-emelésével kapcsolatos csütörtöki hírt kommentálva a kormányfő felidézte: a kormány megújította a szövetkezeti rendszert, amire nagyon sok pénzt áldozott, ezért a szövetkezeteket együttműködő partnernek tekinti. Ám "most azt történt, hogy amikor tőkeemelés zajlott le az FHB-nál, akkor a magyar kormány hozott egy döntést, miszerint fenn kívánjuk tartani a bankban meglévő állami tulajdonrészünket, amit nem fogadtak el. Jogukban van ezt visszautasítani, de ezt együttműködés és szövetség politikájának keretében szerintem nem szabad megtenni, ez így barátságtalan, sőt ellenséges lépés. Ez egy hiba, amit ennek a banknak ki kell javítania" - fejtette ki az álláspontját. Közölte: a kormány továbbra is fenntartja azt az igényét, hogy a magyar állami tulajdon aránya nem csökkenhet a pénzintézetben.

Végül szóba kerültek az úszószövetséggel kapcsolatos hírek, amelyekkel kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta: az ügy szereplői kiváló sportemberek. Miután olimpiára készülünk, nemzeti ügyről van szó, ezért - jelezte - felajánlotta "jószolgálati" képességeiket, "csak valaki mondja meg, mi az, amiben a kormányzat segíteni tud, hogy sok kiváló ember együttműködése ne lehetetlenüljön el".

MTI

Fotó:hirado.hu

Ajánljuk még

Az Állami-lakótelepről indulva lett a világ legdrágább játékosa és az utolsó magyar vb-gól szerzője – Détári Lajos hatvanéves!

Exkluzív 2023 április 24.
Alapembere volt az 1980-as évek világverő magyar válogatottjának, ő magyar foci eddigi utolsó világklasszisa, egyben ő szerezte a magyar labdarúgás utolsó világbajnoki gólját is. Középpályás létére rendkívül gólerős volt, ugyanakkor irányítani is zseniálisan tudott, labdáinak, utolsó passzainak pedig mindig szeme volt. A Németországban, Görögországban és Olaszországban is sztárrá váló egykori csodálatos játékos, Détári Lajos ma ünnepli hatvanadik születésnapját, írásunkkal előtte tisztelgünk.

Mégsem Magyarországon ér véget a móri mészárlás nyomravezetői díjának ügye

Exkluzív 2020 október 22.
Elutasította az Alkotmánybíróság Szebenyi István indítványát, így a férfi még mindig nem részesült abból a nyomravezetői díjból, amelyet a nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás ügyében írt ki a rendőrség. A jelentős összeget egyébként már kifizették a hatóságok egy olyan hamis tanúnak, aki vakvágányra vitte a hazai kriminalisztika történetében egyedülálló bűncselekmény vizsgálatát. Az amatőr hadtörténész lehetősége a magyarországi jogorvoslatra ezzel véget ért, de nem adja fel, ügyével az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul kérelmével. Azt reméli, hogy a testület közbenjárásával őt is megilleti majd a tisztességes eljáráshoz való jog.

Megyek haza: Greguss Sándor költő, tanúságtevő halálával és méltóságteljes haldoklásával is tanított

Exkluzív 2023 december 15.
Megyek haza címmel kötetbe rendezte és kiadta Greguss Sándor író, költő, filmrendező és tanúságtevő élete utolsó heteinek írásait lánya, Greguss Anna és felesége, dr. Fodor Réka missziós orvos. Greguss Sándor egyszer, hat évvel ezelőtt csodával határos módon gyógyult meg maradéktalanul a csontvelőrákból. Akkor tanúságtevő lett. Az elmúlt években nem csak írásaiban vallott a hitéről, a hit gyógyító erejéről, hanem az országot járva tartott előadásokat. Fáradhatatlanul ment és tanított, úgy és arra, amire gyógyulásával a feladatot kapta. Aztán újra megbetegedett. Amikor megtudta a diagnózist, ALS, már nem nem is gyógyulásra készült, hanem haza.

Hét hónap után elindult a másodfok felé Vizoviczki korrupt rendőreinek büntetőügye

Exkluzív 2023 október 31.
A napokban küldte meg a Fővárosi Törvényszék a Fellebbviteli Főügyészségnek a rendőri korrupció vádjával folyamatban lévő büntetőügy elsőfokú ítéletének iratanyagát - közölte megkeresésünkre a törvényszék. Miután az elsőfokú ítéletet, amelyben Hopka Lajost, az NNI speciális osztályának vezetőjét és társait 6-11 év börtönbüntetésre ítélték, februárban hirdették ki, ez azt jelenti, hogy hét hónap kellett ahhoz, hogy egyáltalán az első fokon eljáró bíróságról tovább induljon az ügy a másodfok felé. Hogy mikor lehet egyáltalán a másodfokú eljárás, azt senki sem tudja megmondani. Ami azonban szikár tény– és ezen semmilyen magyarázat nem változtat–, hogy Hopka Lajos és társai évek óta szabadok, szabadlábon várják ügyük kimenetelét. A Fővárosi Törvényszék szerint szó nincs parkoltatásról. A rendkívül kiterjedt ítélet és a titkosítás miatt kellett több mint fél év az ítélet írásba foglalására és az iratok vádlottakkal való megismertetésére.