Pesti Srácok

Vár a vasút, vár a MÁV, menj autóval

Vár a vasút, vár a MÁV, menj autóval
Miniszterjelöltek bizottsági meghallgatása az Országházban. Vitézy Dávid, közlekedési és beruházási bizottság // fotó: Hatlaczki Balázs
Fotó: Hatlaczki Balazs

Amióta Lázár Jánost megbuktatta a nép, a vasút esik és kel. Persze ezért nyilván Lázár János a hibás, vagy ha nem, akkor azt rendesen meg kell érvelni. Ahogy azt is, hogy akkor meg ki, és miért? A MÁV most nem néz jól ki, érdemes lenne azért messzebbre nézni.

Nagyon nem tetszik nekem Vitézy Dávid belépője, tipikus elméleti embernek mutatkozik, aki a koncepciókat érti, de a valóságos rendszerek működése nincs meg neki. A MÁV meg tipikusan gyakorlati rendszer, az elmélete nagyon messze áll a tervezettől. A vasút sokkal bonyolultabb például, mint a budapesti tömegközlekedés.

MÁV
A MÁV végül is működik. Fotó: Hatlaczki Balazs

A MÁV nem az elmúlt 16 évben lett ilyen

A magyar vasút a második világháború utáni technológiai fejlődés gazdasági és politikai áldozata, számtalan olyan dolgot kérnek rajta számon, ami más országokban 40-50-60 éves folyamatok következménye.

Lázár János tevékenysége röviden úgy foglalható össze, hogy egy olcsó bérletrendszerrel letesztelte a magyar lakosság igényeit a megfizethető vonatközlekedésre. A benzinárak állandó növekedése, ami érdekes módon nem fékezte be a gépjárművek számának és használatának növekedését, hiába társultak hozzá permanens dugók és abszurd parkolási nehézségek, végül csak elvezetett oda, hogy megérte olcsón vonatozni.

De az emberek ettől függetlenül vágyják a saját autó magányát és nyugalmát. Az tetszett nekik, hogy ők olcsón vonatoznak (és miközben nem vezetnek, olvasnak, filmet néznek vagy dolgoznak), de a tömeg már nem, az osztálykiránduló gyerekek és a hangos nem középosztálybeli utasok felbosszantották őket.

A kalauzok is elvoltak a félig üres 3-4 vagonos IC-ékkel, nekik nagyon más telítettségű munkanapokat csinált az, hogy akár 8-12 vasúti kocsis teli szerelvényeken kellett, legfeljebb másodmagukkal kallerkedni. A vasút is olyan, mint bármilyen közüzem, az ügyfelek, az állampolgárok, jelen esetben az utasok zavarják a normál ügymenetet a legjobban. A menetrendi problémákat sem a mozdonyok és a gördülő állomány, illetve a pálya állapota okozta elsősorban, hanem a sok fel és leszálló utas. A sínek állapota ugyanis például be van tervezve a menetrendbe. Aki sokat vonatozott az elmúlt években az érezte, hogy a vasutasok nem élvezték Lázár János elvárásait és nem kerestek annyival többet, hogy a lelki sebeik enyhüljenek. Persze sok volt a műszaki hiba, de a vasutasok kemény munkával biztonságos működésben tartották az egész miskulanciát, de csak azt, aminek az elhanyagolása életveszélyes lett volna. Viszont cserébe még az utasoknak is szidták a Lázárt, mindenért ő volt a hibás és úgy várták a Tiszát, mint a megváltót. Mondjuk úgy, az utazási élmény javítására nem hajtottak. Másképp fogalmazva úgynevezett “magyar sztrájkot” folytattak, pont annyira végezték szarul a munkájukat, hogy még ne lehessen belekötni.

Aztán Vitézy Dávid felbukkanásával a “szakértelem” került kormányra és a vasutasok elkezdték várni a csodát. Minden jobb lesz, több lesz a fizu, jobb lesz a munkabeosztás, kevesebb lesz a meló. Azt hittem, hogy csak véletlen, de április 12. után elkezdtek pontosabbak lenni azok az IC-ék amelyeken én utazom. Hallottam olyan beszélgetést, ahol egy utas és egy kalauz csodálkozva reagálták le ezt a szokatlan eseményt.

Több oka is lehet ennek egyszerre, vegyük sorra őket:

  1. Elmúltak azok a kis szabotázsok, amivel egyes vasutasok kifejezték a nemtetszésüket.
  2. Felbukkantak olyan vezetői döntések (csak úgy a semmiből), amelyeket a választások előtt nem éreztek elég időszerűnek.
  3. Vitézy Dávid “odaszólt” a MÁV vezetőinek, hogy látni szeretné a MÁV működésén, hogy már a szakértelem van kormányon.
  4. Egy jobb kedvű országban hirtelen sokan elkezdtek rendesen dolgozni.

Akármelyik is történt, az elmúlt hetek döccenői alapján ez nem tett jót a MÁV-nak. És ez egyébként logikus. Az új tarifarendszer bevezetése után ugyanis lezajlott egy alkalmazkodás, a várható késések váltak például egy hallgatólagos új menetrendé. Az eredeti menetrend betartásához egy csomó olyan dolgot kellet megfeszíteni, ami nem biztos, hogy jó ha meg van feszítve. Nyilván a turistaszezon kezdete is meglepte a MÁV-ot, ahogy majd a hőség is meg fogja a nyáron. A MÁV-t se a globális felmelegedésre tervezték, de ez ugye kit érdekel. Arra akarok kilyukadni, hogy az ember és technológia együtt működése, nem csak együttműködése sok olyan nehézséggel jár, ami egy elméleti ember számára nem magától értetődő.

Mondjuk Vitézy Dávid helyében én az első két hetemet miniszterként a MÁV-nál töltöttem volna, mert messze az a legbonyolultabb és a legveszélyesebb üzem, ami a felügyelete alá került. És azt kértem volna a MÁV vezetésétől, hogy ne változtasson, és arra kértem volna a dolgozókat, hogy pont úgy menjen minden, mint korábban, például ne akarják hirtelen betartani a menetrendet.

Ezt a gondolatsort egyébként finom üzenetnek szánom a világ bonyolultságáról, tehát nyugodtan lehet anyázni. Lázár János a MÁV-ot működőképes állapotban adta át, kétségtelenül nem a tökéletesség hetedik mennyországában, de mégis csak nagyobb balesetek nélkül hozta le az idejét. (Ha az ember rákeres a “belga vasúti szerencsétlenség” kifejezésre még a harmadik oldalon is talál magyar viszonylatban elképzelhetetlen szerencsétlenségeket.)

 

 

 

 

Ajánljuk még

A dunaszerdahelyi mészárlás lesz Turek veszte, miután több magyarországi és felvidéki pentito is ellene vallott? (videó)

Az alvilág titkai 2025 január 5.
Több magyarországi és felvidéki pentito (bűnbánó maffiózó - a szerk.) is vallott Tureknek, a dunaszerdahelyi, tíz halálos áldozattal járó maffiagyilkosságban betöltött állítólagos szerepéről. Az említett becenéven ismert, többszörös névváltoztatáson átesett Uszikov Alex a leszámolásos ügyben kétszeresen is vádlott.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.