Pesti Srácok

Az Osztrák Szabadságpárt támogatottsága a legmagasabb Ausztriában

Az Osztrák Szabadságpárt támogatottsága a legmagasabb Ausztriában

A szigorú menekültpolitikát képviselő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) rekordméretű támogatottsággal bír, magasabbal, mint amikor Jörg Haider vezette a pártot - közölte az egyik osztrák hírportál vasárnap a Gallup közvélemény-kutató intézet gyorsfelmérésére hivatkozva. Az osztrák belügyminiszter eközben arról beszélt, az Ausztriában benyújtott menedékjogi kérelmek száma már nyár előtt elérheti az idénre kijelölt felső határt.

Míg az FPÖ 34, addig a kormánykoalíció két pártja 22-22 százalékon áll a kutatás eredménye szerint, amelyet január 12. és 14. között 400 fő megkérdezésével készítettek. Az FPÖ-t egy százalékponttal támogatják többen mint 2015 év végén. A Zöldek pártja a legutóbbi, 2013-as választások óta mért legalacsonyabb, 11 százalékos támogatottságot tudhatja magáénak a felmérés szerint.

A három éve tartott választáson a kormánykoalíció nagyobbik tagja, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) a szavazatok 27, a kisebbek fél, az Osztrák Néppárt (ÖVP) 24, míg a Szabadságpárt 20, a Zöldek pedig 12 százalékát szerezték meg.

PestiSracok facebook image

Az osztrák koalíciós pártok támogatottságának csökkenését jelezte egy másik felmérés is. Az Unique közvélemény-kutató intézet felmérésének szombaton nyilvánosságra hozott eredményei szerint az osztrákok 83 százaléka negatívan értékeli a válság kormányzati kezelését, és csupán 15 százalék elégedett a koalíció munkájával. A megkérdezettek 93 százaléka nem ért egyet az unió menekültpolitikájával, 77 százalék szerint Ausztria elért teljesítőképességének határaihoz.

A szabadságpárt által képviselt menekültpolitikával a felmérésben résztvevők 24 százaléka tud azonosulni, a néppárt egyre határozottabb menekültügyi javaslatterveit 17, míg a menekültek befogadását támogató szociáldemokraták politikáját 13 százalék támogatja.

Heinz-Christian Strache, az FPÖ vezetője a menekültekkel szembeni büntetőeljárások szigorítását szorgalmazza. A párt javaslatterve szerint szigorúbban járnának el azokkal a menekültekkel szemben, akik bűntettet követtek el Ausztriában, megvonnák a szociális támogatást, és haladéktalanul kiutasítanák őket az országból. Osztrák médiaértesülések szerint a javaslatcsomagot néppárti körökben is megalapozottnak tartják.

Nem menedékkeresés, hanem menedék-optimalizáció

A háborús menekültek létszámkorlátjáról beszélt Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter egy osztrák lapinterjúban. A néppárt soraiban politizáló tárcavezető arra az újságírói felvetésre, hogy lehetne-e számítani "csúnya jelenetekre" az osztrák határon, ha a menekültek belépését megtagadnák, azt válaszolta, hogy a menekültek zöme békésen viselkedik, de előfordulhat, hogy egyesek megpróbálnak erőszakosan fellépni a rendőrséggel és a hadsereggel szemben. Ilyen esetekben lehetnek "csúnya jelenetek".

Elmondta továbbá, hogy ha az érkező menekültek száma eléri a felső határt, úgy Ausztria természetesen visszautasíthat egy menekültet a határán, hiszen Szlovéniában az már biztonságos országban volt, és tisztán gazdasági indokokból akar Ausztriában menedéket kérni. Kurz szerint az Ausztria által bevezetett szigorú határellenőrzés nem veszélyezteti az utazás szabadságát, hanem hozzájárul ahhoz, hogy minél előbb megszülessen a közös európai megoldás.

Az Ausztriában benyújtott menedékjogi kérelmek száma már nyár előtt elérheti az idénre kijelölt felső határt - mondta az osztrák belügyminiszter a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapnak. Johanna Mikl-Leitner elmondta, hogy a 37 500 fős létszámkereten felüli menedékkérőkkel Ausztria vagy úgy jár majd el, mint Svédország, vagyis a felső határ után is befogad kérelmeket, de "évekig" nem dolgozza fel őket, vagy pedig már a határon visszautasítja a menedékkérőket a „biztonságos szomszédos országokba".

A jobboldali Osztrák Néppárt (ÖVP) politikusa hozzátette, hogy például Szlovénia és Horvátország is biztonságos ország, a menedékjogi kérelmeket mégis inkább Ausztriában, Németországban vagy Svédországban nyújtják be.

- sürgette Johanna Mikl-Leitner, kiemelve, hogy most a "gazdaságilag leginkább vonzó ország keresése" tapasztalható. „Ez így nem mehet tovább" - mondta az osztrák belügyminiszter.

Forrás: MTI/MTI Fotó: privatbankar.hu

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.