Pesti Srácok

Az Osztrák Szabadságpárt támogatottsága a legmagasabb Ausztriában

Az Osztrák Szabadságpárt támogatottsága a legmagasabb Ausztriában

A szigorú menekültpolitikát képviselő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) rekordméretű támogatottsággal bír, magasabbal, mint amikor Jörg Haider vezette a pártot - közölte az egyik osztrák hírportál vasárnap a Gallup közvélemény-kutató intézet gyorsfelmérésére hivatkozva. Az osztrák belügyminiszter eközben arról beszélt, az Ausztriában benyújtott menedékjogi kérelmek száma már nyár előtt elérheti az idénre kijelölt felső határt.

Míg az FPÖ 34, addig a kormánykoalíció két pártja 22-22 százalékon áll a kutatás eredménye szerint, amelyet január 12. és 14. között 400 fő megkérdezésével készítettek. Az FPÖ-t egy százalékponttal támogatják többen mint 2015 év végén. A Zöldek pártja a legutóbbi, 2013-as választások óta mért legalacsonyabb, 11 százalékos támogatottságot tudhatja magáénak a felmérés szerint.

A három éve tartott választáson a kormánykoalíció nagyobbik tagja, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) a szavazatok 27, a kisebbek fél, az Osztrák Néppárt (ÖVP) 24, míg a Szabadságpárt 20, a Zöldek pedig 12 százalékát szerezték meg.

PestiSracok facebook image

Az osztrák koalíciós pártok támogatottságának csökkenését jelezte egy másik felmérés is. Az Unique közvélemény-kutató intézet felmérésének szombaton nyilvánosságra hozott eredményei szerint az osztrákok 83 százaléka negatívan értékeli a válság kormányzati kezelését, és csupán 15 százalék elégedett a koalíció munkájával. A megkérdezettek 93 százaléka nem ért egyet az unió menekültpolitikájával, 77 százalék szerint Ausztria elért teljesítőképességének határaihoz.

A szabadságpárt által képviselt menekültpolitikával a felmérésben résztvevők 24 százaléka tud azonosulni, a néppárt egyre határozottabb menekültügyi javaslatterveit 17, míg a menekültek befogadását támogató szociáldemokraták politikáját 13 százalék támogatja.

Heinz-Christian Strache, az FPÖ vezetője a menekültekkel szembeni büntetőeljárások szigorítását szorgalmazza. A párt javaslatterve szerint szigorúbban járnának el azokkal a menekültekkel szemben, akik bűntettet követtek el Ausztriában, megvonnák a szociális támogatást, és haladéktalanul kiutasítanák őket az országból. Osztrák médiaértesülések szerint a javaslatcsomagot néppárti körökben is megalapozottnak tartják.

Nem menedékkeresés, hanem menedék-optimalizáció

A háborús menekültek létszámkorlátjáról beszélt Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter egy osztrák lapinterjúban. A néppárt soraiban politizáló tárcavezető arra az újságírói felvetésre, hogy lehetne-e számítani "csúnya jelenetekre" az osztrák határon, ha a menekültek belépését megtagadnák, azt válaszolta, hogy a menekültek zöme békésen viselkedik, de előfordulhat, hogy egyesek megpróbálnak erőszakosan fellépni a rendőrséggel és a hadsereggel szemben. Ilyen esetekben lehetnek "csúnya jelenetek".

Elmondta továbbá, hogy ha az érkező menekültek száma eléri a felső határt, úgy Ausztria természetesen visszautasíthat egy menekültet a határán, hiszen Szlovéniában az már biztonságos országban volt, és tisztán gazdasági indokokból akar Ausztriában menedéket kérni. Kurz szerint az Ausztria által bevezetett szigorú határellenőrzés nem veszélyezteti az utazás szabadságát, hanem hozzájárul ahhoz, hogy minél előbb megszülessen a közös európai megoldás.

Az Ausztriában benyújtott menedékjogi kérelmek száma már nyár előtt elérheti az idénre kijelölt felső határt - mondta az osztrák belügyminiszter a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapnak. Johanna Mikl-Leitner elmondta, hogy a 37 500 fős létszámkereten felüli menedékkérőkkel Ausztria vagy úgy jár majd el, mint Svédország, vagyis a felső határ után is befogad kérelmeket, de "évekig" nem dolgozza fel őket, vagy pedig már a határon visszautasítja a menedékkérőket a „biztonságos szomszédos országokba".

A jobboldali Osztrák Néppárt (ÖVP) politikusa hozzátette, hogy például Szlovénia és Horvátország is biztonságos ország, a menedékjogi kérelmeket mégis inkább Ausztriában, Németországban vagy Svédországban nyújtják be.

- sürgette Johanna Mikl-Leitner, kiemelve, hogy most a "gazdaságilag leginkább vonzó ország keresése" tapasztalható. „Ez így nem mehet tovább" - mondta az osztrák belügyminiszter.

Forrás: MTI/MTI Fotó: privatbankar.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.