Pesti Srácok

Az Osztrák Szabadságpárt támogatottsága a legmagasabb Ausztriában

Az Osztrák Szabadságpárt támogatottsága a legmagasabb Ausztriában

A szigorú menekültpolitikát képviselő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) rekordméretű támogatottsággal bír, magasabbal, mint amikor Jörg Haider vezette a pártot - közölte az egyik osztrák hírportál vasárnap a Gallup közvélemény-kutató intézet gyorsfelmérésére hivatkozva. Az osztrák belügyminiszter eközben arról beszélt, az Ausztriában benyújtott menedékjogi kérelmek száma már nyár előtt elérheti az idénre kijelölt felső határt.

Míg az FPÖ 34, addig a kormánykoalíció két pártja 22-22 százalékon áll a kutatás eredménye szerint, amelyet január 12. és 14. között 400 fő megkérdezésével készítettek. Az FPÖ-t egy százalékponttal támogatják többen mint 2015 év végén. A Zöldek pártja a legutóbbi, 2013-as választások óta mért legalacsonyabb, 11 százalékos támogatottságot tudhatja magáénak a felmérés szerint.

A három éve tartott választáson a kormánykoalíció nagyobbik tagja, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) a szavazatok 27, a kisebbek fél, az Osztrák Néppárt (ÖVP) 24, míg a Szabadságpárt 20, a Zöldek pedig 12 százalékát szerezték meg.

PestiSracok facebook image

Az osztrák koalíciós pártok támogatottságának csökkenését jelezte egy másik felmérés is. Az Unique közvélemény-kutató intézet felmérésének szombaton nyilvánosságra hozott eredményei szerint az osztrákok 83 százaléka negatívan értékeli a válság kormányzati kezelését, és csupán 15 százalék elégedett a koalíció munkájával. A megkérdezettek 93 százaléka nem ért egyet az unió menekültpolitikájával, 77 százalék szerint Ausztria elért teljesítőképességének határaihoz.

A szabadságpárt által képviselt menekültpolitikával a felmérésben résztvevők 24 százaléka tud azonosulni, a néppárt egyre határozottabb menekültügyi javaslatterveit 17, míg a menekültek befogadását támogató szociáldemokraták politikáját 13 százalék támogatja.

Heinz-Christian Strache, az FPÖ vezetője a menekültekkel szembeni büntetőeljárások szigorítását szorgalmazza. A párt javaslatterve szerint szigorúbban járnának el azokkal a menekültekkel szemben, akik bűntettet követtek el Ausztriában, megvonnák a szociális támogatást, és haladéktalanul kiutasítanák őket az országból. Osztrák médiaértesülések szerint a javaslatcsomagot néppárti körökben is megalapozottnak tartják.

Nem menedékkeresés, hanem menedék-optimalizáció

A háborús menekültek létszámkorlátjáról beszélt Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter egy osztrák lapinterjúban. A néppárt soraiban politizáló tárcavezető arra az újságírói felvetésre, hogy lehetne-e számítani "csúnya jelenetekre" az osztrák határon, ha a menekültek belépését megtagadnák, azt válaszolta, hogy a menekültek zöme békésen viselkedik, de előfordulhat, hogy egyesek megpróbálnak erőszakosan fellépni a rendőrséggel és a hadsereggel szemben. Ilyen esetekben lehetnek "csúnya jelenetek".

Elmondta továbbá, hogy ha az érkező menekültek száma eléri a felső határt, úgy Ausztria természetesen visszautasíthat egy menekültet a határán, hiszen Szlovéniában az már biztonságos országban volt, és tisztán gazdasági indokokból akar Ausztriában menedéket kérni. Kurz szerint az Ausztria által bevezetett szigorú határellenőrzés nem veszélyezteti az utazás szabadságát, hanem hozzájárul ahhoz, hogy minél előbb megszülessen a közös európai megoldás.

Az Ausztriában benyújtott menedékjogi kérelmek száma már nyár előtt elérheti az idénre kijelölt felső határt - mondta az osztrák belügyminiszter a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapnak. Johanna Mikl-Leitner elmondta, hogy a 37 500 fős létszámkereten felüli menedékkérőkkel Ausztria vagy úgy jár majd el, mint Svédország, vagyis a felső határ után is befogad kérelmeket, de "évekig" nem dolgozza fel őket, vagy pedig már a határon visszautasítja a menedékkérőket a „biztonságos szomszédos országokba".

A jobboldali Osztrák Néppárt (ÖVP) politikusa hozzátette, hogy például Szlovénia és Horvátország is biztonságos ország, a menedékjogi kérelmeket mégis inkább Ausztriában, Németországban vagy Svédországban nyújtják be.

- sürgette Johanna Mikl-Leitner, kiemelve, hogy most a "gazdaságilag leginkább vonzó ország keresése" tapasztalható. „Ez így nem mehet tovább" - mondta az osztrák belügyminiszter.

Forrás: MTI/MTI Fotó: privatbankar.hu

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.