Pesti Srácok

A bíróság döntött Simicska hirdetőoszlopainak bontásáról

A bíróság döntött Simicska hirdetőoszlopainak bontásáról

Még tavaly elutasította a bíróság első fokon Simicska Lajos reklámcégének azon kérelmét, miszerint tiltsa el a Fővárosi Önkormányzatot a közterületi hirdetőoszlopok bontásától - derül ki a Fővárosi Törvényszék internetes honlapjára ma feltett közleményből. Így vélhetőleg ez alapján kezdte meg a főváros a bontásokat.

Az ügy hátterében az állt, hogy a Fővárosi Önkormányzat októberben egyoldalúan szerződést bontott Simicska Lajos reklámcégével, a Mahir Cityposter Kft.-vel, és döntésével egyben kimondta, hogy elbontatja a budapesti közterületekről mind a 761 hirdetőoszlopát. A Fővárosi Önkormányzat azzal magyarázta döntését, hogy a cég nem teljesítette maradéktalanul a szerződésben foglaltakat. A főváros januárban meg is kezdte a bontást, ám Simicska Lajos cégének jogi képviselője már korábban jelezte, minden lehetséges fórumon megtámadja a Mahir Cityposter Kft. a főváros hirdetőoszlop-bontásról szóló határozatát, egyben birtokvédelmi eljárást kér, valamint lopás, önbíráskodás és rongálás miatt büntetőfeljelentést tesz. Azonban a jelek szerint keresetük egyenlőre nem járt sikerrel, a bíróság ugyanis a ma megjelent közleményében olvasható tájékoztatás szerint kimondta, hogy Mahir Cityposter Kft felperes által a Budapest Főváros Önkormányzata alperes ellen érvénytelenség megállapítása iránt indított perben a Fővárosi Törvényszék 2015. december 14-én kelt nem jogerős végzésével elutasította a felperes ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelmét.

Tovább folytatja a főváros Mahir Cityposter oszlopainak elszállítását. A Simicska Lajos tulajdonában álló cég továbbra is biztonsági őrökkel próbálja ezt megakadályozni. foto: Horváth Péter Gyula
PestiSracok facebook image

Ismert, a Mahir és a Fővárosi Önkormányzat 2006. szeptember 28-án kötöttek szerződést utcabútorok telepítésére, üzemeltetésére és reklámcélú hasznosítására, melyet a főváros 2015. október 22-én kelt jognyilatkozatával felmondott. A Mahir 2015 novemberében érkezett keresetében a főváros jognyilatkozatának érvénytelenségének, valamint annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy továbbra is fennáll a szerződés szerinti közterület használati jogosultsága.

Ezzel egyidejűleg a Mahir azt is kérte, hogy a bíróság tiltsa el a fővárost a korábbi szerződés alapján kihelyezett utcabútorok bontásától és azt is kérte, hogy a bíróság kötelezze a fővárost arra, hogy változatlanul és zavartalanul biztosítsa a felperes számára a szerződés szerinti használati jogosultságot. A bíróság a Mahir kérelmét megalapozatlannak találta, ezért elutasította. Indokolását arra alapozta, hogy a bíróság a jogszabály értelmében akkor rendelheti el ideiglenes intézkedéssel az arra irányuló kérelem teljesítését, ha ez közvetlenül fenyegető kár elhárítása, illetve a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelme érdekében szükséges, és akkor, ha az intézkedéssel okozott hátrány nem haladja meg az intézkedéssel okozott előnyöket. A bíróság emlékeztetett, a kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni is kell. A bíróság nem találta valószínűsítettnek azt, hogy helyrehozhatatlan károkat okozna a Mahirnak az utcabútorok eltávolítása. A felperes ugyanis ezt csupán állította, de nem valószínűsítette, hogy a tulajdonában lévő hirdetőoszlopok csak azok végleges állagsérelmével bonthatók el, és eredeti állapotukban nem helyezhetők ki újra. A bíróság nem találta megalapozottnak a Mahirnak azt az érvét sem, hogy műemlék jellegű oszlopokról van szó, mivel a Mahir nem valószínűsítette az eltávolítás állagsérelemmel járó mivoltát és károkozó hatását sem. Bár az ideiglenes intézkedést a Mahir első fokon elbukta, így bonthatóak az oszlopok, a jogvita érdemi elbírálására irányuló per folytatódik a Fővárosi Törvényszéken.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.