Pesti Srácok

Cameron: az évszázad hazardírozása lenne kilépni az unióból

Cameron: az évszázad hazardírozása lenne kilépni az unióból

A brit miniszterelnök szerint "az évszázad hazardírozása lenne", ha a brit választók az EU-tagságról szóló júniusi népszavazáson arra voksolnának, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az Európai Unióból

David Cameron a The Sunday Telegraph című tekintélyes konzervatív brit vasárnapi lapnak írt cikkében úgy fogalmaz, hogy a kilépés egyetlen bizonyossága a bizonytalanság lenne, és a távozás mellett kampányolók érvrendszere hirtelen rendkívül gyengévé válik, ha arra kérik őket, hogy vázolják fel konkrét elképzeléseiket az Európai Unión kívüli életről.

Azok az EU-n kívüli országok, amelyeknek kétoldalú megállapodások alapján teljes hozzáférésük van az EU egységes belső piacához, fizetnek az uniós költségvetésbe, és el kell fogadniuk a személyek szabad áramlását, miközben nincs beleszólásuk e szabályok kialakításába - írta Cameron, válaszul a távozást pártolóknak arra az érvelésére, hogy Nagy-Britannia az EU-n kívülről is hozzáférhetne az unió egységes piacához. Norvégia fejenkénti hozzájárulása az EU-költségvetéshez például nagyjából ugyanannyi, mint Nagy-Britanniáé, és lakosságarányosan kétszer annyi EU-munkavállalót fogad, viszont nincs jelen az EU döntéshozó testületeiben - hangsúlyozza a brit miniszterelnök. Svájcnak tíz évébe telt, mire megállapodásra jutott az EU-val a kétoldalú viszonyrendszer kialakításáról. Kanada esetében ugyanez hét évig tartott, ráadásul ez a megállapodás még nem is lépett érvénybe - áll Cameron cikkében.

PestiSracok facebook image

A brit kormányfő hozzáteszi: Kanada exportjának tíz százaléka, a brit kivitelnek viszont a fele irányul az EU-piacra. Cameron szerint a kilépés mellett kampányolók azon érvelése is megkérdőjelezhető, hogy Nagy-Britannia a világgazdaság más erőközpontjaival is köthetne kereskedelmi megállapodásokat. "Mennyire életszerű, hogy India, Kína vagy Brazília kereskedelmi egyezményt köt velünk, mielőtt tudná, hogy milyen lesz az új viszonyrendszerünk Európával" - teszi fel a kérdést cikkében a brit miniszterelnök.

David Cameron szerint mindezek alapján "ugrás lenne a sötétbe" mindaz, amit a távozás hívei javasolnak, és ha a választók a népszavazáson úgy döntenek, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az EU-ból, az "az évszázad hazárdjátéka" lenne"."Gyermekeink jövőjét tesszük meg tétnek, ha ezt a kockát elvetjük" - áll Cameron írásában. A konzervatív párti brit kormány - miután a legutóbbi EU-csúcson egyezség született a London által igényelt uniós szabályozási reformokról - június 23-ára népszavazást írt ki Nagy-Britannia EU-tagságának sorsáról.

A kabinet hivatalos ajánlása az, hogy Nagy-Britannia maradjon a megreformált EU tagja. A brit kormány és a kormányzó Konzervatív Párt azonban ennek ellenére megosztott a kérdésben, és a kabinet több tagja is jelezte, hogy a hivatalos kormányzati állásponttal ellentétben Nagy-Britannia távozására fog szavazni a brit EU-tagság jövőjéről kiírt júniusi népszavazáson.

Közéjük tartozik Iain Duncan Smith munka- és nyugdíjügyi miniszter, a Konzervatív Párt korábbi vezetője, aki a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában - egyenes utalással a Cameron által használt "ugrás a sötétbe" kifejezésre - kijelentette: Nagy-Britannia "nagyot lépne a fény felé", ha távozna az EU-ból. Duncan Smith szerint az EU nem gazdasági, hanem jóval inkább politikai képződmény, amelyet a migrációs válság miatt az összeomlás veszélye fenyeget. Előző nap ugyanakkor George Osborne pénzügyminiszter a BBC-nek nyilatkozva kijelentette: a világgazdaságot ma nagyobb kockázatok terhelik, mint a 2008-as globális pénzügyi válság óta bármikor, ezért Nagy-Britannia "a lehető legrosszabb időpontban vállalkozna egy hatalmas gazdasági hazárdjátékra, ha elhagyná az Európai Uniót". Osborne hozzátette: megítélése szerint súlyos gazdasági sokkot okozna Nagy-Britanniában a kilépés az EU-ból.

Forrás: MTI, fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.