Pesti Srácok

Magyarország is helyet kapott az ENSZ vízügyi testületének elnökségében

Magyarország is helyet kapott az ENSZ vízügyi testületének elnökségében

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) főtitkára és a Világbank elnöke felkérte Áder Jánost, hogy vállaljon szerepet a Vízügyi Elnöki Testületben, amelyet a köztársasági elnök elfogadott - jelentette be a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) környezeti fenntarthatósági igazgatóságának vezetője. Kőrösi Csaba elmondta, a testület a világ vízgazdálkodásának fenntarthatóbbá tételét és a klímaváltozáshoz való sikeres alkalmazkodást fogja előmozdítani. Az ENSZ fennállása óta ez az első alkalom, hogy magyar állam- vagy kormányfő felkérést kap egy világméretű és rendszer-szintű probléma megoldását célzó testületbe.

A globális vízügyi testület alakuló ülése várhatóan áprilisban, New Yorkban lesz, amikor aláírják a párizsi klímacsúcs megállapodását - mondta. A két éves időtartamra felálló testületben 11 állam- és kormányfő, valamint két különleges tanácsadó vesz részt - ismertette.

körö2
PestiSracok facebook image

Kőrösi Csaba kiemelte, a felkérés Magyarország számára is elismerés, az ENSZ fennállása óta ez az első alkalom, hogy magyar állam- vagy kormányfő felkérést kap egy világméretű és rendszer-szintű probléma megoldását célzó testületbe. A testület feladata, hogy szemléletváltáshoz segítse a világot, inspirálja a vízgazdálkodás korszerűsítését szolgáló technológiai fejlesztéseket, befektetéseket. A konkrét célok között említette annak előmozdítását, hogy minden ember férjen hozzá a tiszta ivóvízhez, javuljon a vízfelhasználás hatékonysága, a vízbázisok védelme, kapjon lendületet a vízügyi innováció, és váljon általánossá a határokon átnyúló vízgazdálkodási együttműködés.

A KEH igazgatója ismertetése szerint az ENSZ és a Világbank vezetői olyan állam- és kormányfőket kerestek, akik vezető szerepet vállaltak a klímaváltozás elleni fellépésben, akik közéleti és politikai tevékenységükkel képesek hatni a fenyegető vízválság elhárításához szükséges összefogásra és a technológiai fejlesztésekhez szükséges befektetésekre. Emlékeztetett arra, hogy a magyar köztársasági elnök tevékenysége nemzetközi figyelmet kapott a 2012-ben a riói fenntartható fejlődési csúcsértekezleten és a tavalyi párizsi klímacsúcson is.

körö1

Az ENSZ-nek kulcsfontosságú szerepe van a nemzetközi erőfeszítések koordinálásában, a Világbanknak pedig a kivitelezésben - mutatott rá Kőrösi Csaba. Jelezte, a Világbank a következő 10 évben legalább 50 milliárd dollár befektetéssel fogja támogatni a fenntartható vízgazdálkodást. A klímaváltozáshoz is alkalmazkodni tudó vízgazdálkodáshoz a világon legalább évi 300-400 milliárd dolláros fejlesztés végrehajtása szükséges a tudomány szerint - tette hozzá. Magyarország számára azért fontos a részvétel a testületben, mert ezzel erősítheti a globális vízdiplomáciában betöltött szerepét, valamint lehetőséget ad a vízgazdálkodási gondok megoldására is - emelte ki Kőrösi Csaba.

A KEH igazgatója emlékeztetett, a magyar államfő kezdeményezésére 2013-ban megtartott Budapesti Víz Világtalálkozón elfogadott "Budapesti Nyilatkozat" lett az alapja az ENSZ által jelenleg is követett vízgazdálkodási fenntartható fejlődési célnak. Felidézte azt is, hogy a tavaly decemberi párizsi klímacsúcs kulcsfontosságú, történelmi jelentőségű esemény volt, amellyel sikerült elkerülni a legrosszabbat. De ez nem végállomás, hanem egy hosszú út első szakasza - figyelmeztetett, hozzátéve, az úton a következő lépés a Vízügyi Elnöki Testület felállítása és munkájának megkezdése.

Forrás: MTI Fotó: Balogh Zoltán/MTI

Ajánljuk még

Eldorádóból Mexikóba – Ma negyven éve, hogy utoljára vb-re jutott a magyar válogatott

Exkluzív 2025 április 17.
Napra pontosan negyven éve annak, hogy a magyar labdarúgó-válogatott kijutott a mexikói világbajnokságra. Akkor még csak nem is sejthettük, hogy a következő négy évtized vb-mentes lesz számunkra. Ma, ennek ismeretében még inkább felértékelődik a negyven évvel ezelőtti fantasztikus vb-selejtezős menetelés, amelyre a koronát a Hanappi-stadionban tette fel Mezey György legénysége. A máig emlékezetes bécsi diadalt idézzük most fel az évforduló alkalmából.

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

Visszatértek a migránsok és embercsempészek, újra háborús övezet lehet a déli határ

Exkluzív 2024 szeptember 22.
Négy-öt hónapig volt nyugalom a déli határon, miután a szerb kormány egy éve kivezényelte a különleges erőket, köztük a katonaságot, hogy kitakarítsák a Palics és Szabadka környéki erdőt. Embercsempészek és kiképzett tálib terrorista bandák egyaránt tanyáztak itt; felosztották egymás között a déli határ menti sávot. Az erdőkben irdatlan mennyiségű fegyver, gránátok, taposóaknák kerültek elő - melyeket mind ezek a terroristák és embercsempészek rejtettek el. Egy éve ropogtak a fegyverek, olykor már a lakott területeken is, most megint egyre feszültebb a helyzet. Az Akta stábja helyi segítőkkel járta körül az érintett területet, megmutatunk több olyan videófelvételt is, amelyek frissek, s amelyeket a migráns bűnözők töltöttek fel a világhálóra, egymásnak üzengetve. Azt mondják hetek kérdése, és megint háborús övezet lesz a határ szerb oldala.