Zágráb négy éven belül bevezetheti az eurót?

Forró drót 2016. március 2. 18:41

Tihomir Oreskovic horvát miniszterelnök reális esélyt lát arra, hogy Horvátország két éven belül megkezdje az euró bevezetésének folyamatát, és négy éven belül bevezesse a közös valutát - közölte a Novi List horvát regionális napilap szerdán. A kormányfő erről kedden beszélt Berlinben, Angela Merkel német kancellárnál tett hivatalos látogatása alkalmával. Boris Vujcic horvát jegybankelnök ugyanakkor a lapnak úgy nyilatkozott, hogy szerinte lehetetlen négy éven belül bevezetni az eurót, az 2022-ben történhet meg legkorábban.

Horvátországnak először csökkentenie kell az államadóságot, amely jelenleg a legnagyobb akadálya az euró bevezetésének. Ezt néhány évig szinten kell tartania, úgy 2020-ig, majd csak utána léphet be az ország az Európai Árfolyam-mechanizmusba (ERM), amely folyamat még két évig eltart - mondta a jegybank elnöke. A maastrichti kritériumok szerint a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60 százalékát, ezzel szemben Horvátországban az államadóság igen magas, a GDP 90 százaléka körül mozog - hangsúlyozta.

Amennyiben Horvátország csatlakozni kíván az euróövezethez, konvergenciaprogramot kell összeállítania a maastrichti kritériumok mielőbbi teljesítésére, ez nem várhat 2020-ig, azonnal cselekedni kell - jelentette ki Vujcic. Az euró lehetséges bevezetéséről a parlamentben is heves vita alakult ki szerdán. Ivan Suker, a kormányzó HDZ képviselője kiemelte, hogy Horvátországban már most is minden az euróhoz kötött, az ország érdeke a mielőbbi csatlakozás.

Ivan Lovrinovic, a HDZ-vel közösen kormányzó Híd parlamenti képviselője úgy vélte: az euró néhány éven belüli bevezetése Görögország sorsára juttatná Horvátországot. Emlékeztetett, hogy az Európai Unióhoz korábban csatlakozott országok, mint Dánia, Svédország, Lengyelország és Csehország sem csatlakozott még az euróövezethez. Gordan Maras szociáldemokrata ellenzéki képviselő szerint a kormány terve irreális. "El kell különíteni a logikust a kívánatostól" - mondta. A költségvetés hiánya tavaly a GDP 4 százaléka körül mozgott, az idén a kormány 3 százalékra tervezi. A horvát államadóság november végén a GDP 85,5 százaléka volt, míg a bruttó külföldi adóság a GDP 107,7 százalékát tette ki. Horvátországban a fogyasztói árak tavaly 0,5 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint 2014-ben. Két év defláció után a kormány 2016-ban 0,1 százalékos inflációval számol.