Kivizsgálják a hiányos román nyelvtudása miatt megalázott erdélyi lány ügyét
Az olaszteleki kislány diszkrimináció áldozata, jogai súlyosan sérültek, amikor nem megfelelő nyelvtudása miatt megalázóan bántak vele és családjával a kolozsvári gyermekgyógyászaton. Ez áll az RMDSZ újabb, csütörtökön, március 10-én az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanácshoz (CNCD) eljuttatott álláspontjában, amelyet az ügy kivizsgálásának megkezdése apropóján fogalmazott meg - írta a maszol.ro.
A kolozsvári gyermekkórházban hiányos nyelvtudása miatt megalázott lány ügyét csütörtökön tárgyalta a CNCD. Itt az RMDSZ panasza nyomán meghallgatták volna a felek álláspontját. Azonban a felek nem jelentek meg a meghallgatáson. A szervezetnek három hónap áll rendelkezésére, hogy elbírálja a panaszt, de meghallgatást követő 1-2 héten belül akár döntést is hozhat.
„A birtokunkban álló bizonyítékok és nyilatkozatok szerint a kislány kiszolgáltatott helyzetben volt, hiszen az orvos jóindulatára volt hagyatkozva, aki nem volt hajlandó a beteggel kapcsolatos információkat olyan módon közölni, hogy azokat a románul nem tudó hozzátartozók is megértsék. Emellett a család segítségére siető, tolmácskodó jóakarótól is megtagadta a felvilágosítást” – hangsúlyozta az RMDSZ hírlevele szerint Kovács Péter, a szövetség ügyvezető elnöke, aki szerint ezek az esetek azért nagyon súlyosak, mert veszélyeztethetik a betegek egészségügyi állapotát.
,,Nem szabad engednünk, hogy nyelvi jogainkat figyelmen kívül hagyják, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést biztosítani kell minden magyar embernek”– nyomatékosított.
A politikus emlékeztetett: az RMDSZ parlamenti frakciója több ízben is hivatalos kérdést fogalmazott meg az egészségügyi miniszternek, amelyben számon kérték konkrét, ez ügyben tett intézkedéseit, és választ kértek arra vonatkozóan is, hogy az állam illetékes intézményei hogyan kerülnék el a jövőben az ilyen eseteket.
,,Mindezek mellett jogszabály-kezdeményezést nyújtottunk be arra vonatkozóan, hogy a magyar embereknek is egyenlő hozzáférésük legyen az egészségügyi szolgáltatásokhoz: javaslatunk szerint kötelezővé válna a közösség nyelvét értő egészségügyi személyzet alkalmazása azoknak a településeknek az egészségügyi egységeiben, ahol a kisebbség számaránya eléri a 20 százalékot” – fejtette ki Kovács Péter.
Forrás: maszol.ro
