Pesti Srácok

A magyarok kétharmada szerint terrortámadás érheti Magyarországot

A magyarok kétharmada szerint terrortámadás érheti Magyarországot

A múlt heti brüsszeli merényletek után a magyarok csaknem kétharmada (65 százalék) tartja elképzelhetőnek, hogy országa is terrorcselekmény célpontja lehet, míg a tavaly januári párizsi terrortámadás után 43 százalék gondolta így, ez másfélszeres növekedés - olvasható a Nézőpont Intézet Heti Válasz megbízásából készített kutatásában.

A Nézőpont kutatásában emlékeztetett: a tavaly januári párizsi terrortámadás után készült felmérés szerint a teljes felnőtt népesség körében még valamivel többen gondolták azt (48 százalék), hogy Magyarország nem lehet célpontja egy terrorcselekménynek; akkor 43 százalék tartotta lehetségesnek, 9 százalék nem tudta vagy nem válaszolt. A novemberi, második párizsi terrortámadás után már a magyarok majdnem háromötöde (57 százalék) tartott lehetségesnek az országban egy esetleges terrorcselekményt. A múlt hét keddi brüsszeli merényletek után pedig 65 százalékra nőtt azok aránya a felnőtt népességben, akik terrorveszélyt érzékelnek Magyarországon, ami másfélszeres növekedést jelent tavaly januárhoz képest.

A baloldali (MSZP-, Demokratikus Koalíció-, Együtt-, Párbeszéd Magyarországért-) szimpatizánsok fele (49 százalék), míg az LMP-szimpatizánsok 63 százaléka továbbra sem tart attól, hogy Magyarországon terrorcselekmény következhet be - írták. A Nézőpont közölte: a magyarok többsége (70 százalék) már a tavaly augusztusi röszkei incidens előtt is úgy vélekedett, hogy az illegális bevándorlók között lehetnek terroristák is. Ez a meggyőződés a brüsszeli merényletek óta tovább erősödött, jelenleg a magyarok 81 százaléka tart ettől. Még a baloldali szimpatizánsok 57 százaléka is úgy válaszolt, hogy lehetnek terroristák az illegális bevándorlók között. A Nézőpont Intézet telefonos közvélemény-kutatása reprezentatív, március 23. és 25. között készült ezer ember megkérdezésével. A múlt kedden elkövetett brüsszeli terrortámadásokban a legfrissebb összesítések szerint több mint harminc ember vesztette életét és mintegy 340-en megsebesültek.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI, fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.