Pesti Srácok

A magyarok kétharmada szerint terrortámadás érheti Magyarországot

A magyarok kétharmada szerint terrortámadás érheti Magyarországot

A múlt heti brüsszeli merényletek után a magyarok csaknem kétharmada (65 százalék) tartja elképzelhetőnek, hogy országa is terrorcselekmény célpontja lehet, míg a tavaly januári párizsi terrortámadás után 43 százalék gondolta így, ez másfélszeres növekedés - olvasható a Nézőpont Intézet Heti Válasz megbízásából készített kutatásában.

A Nézőpont kutatásában emlékeztetett: a tavaly januári párizsi terrortámadás után készült felmérés szerint a teljes felnőtt népesség körében még valamivel többen gondolták azt (48 százalék), hogy Magyarország nem lehet célpontja egy terrorcselekménynek; akkor 43 százalék tartotta lehetségesnek, 9 százalék nem tudta vagy nem válaszolt. A novemberi, második párizsi terrortámadás után már a magyarok majdnem háromötöde (57 százalék) tartott lehetségesnek az országban egy esetleges terrorcselekményt. A múlt hét keddi brüsszeli merényletek után pedig 65 százalékra nőtt azok aránya a felnőtt népességben, akik terrorveszélyt érzékelnek Magyarországon, ami másfélszeres növekedést jelent tavaly januárhoz képest.

A baloldali (MSZP-, Demokratikus Koalíció-, Együtt-, Párbeszéd Magyarországért-) szimpatizánsok fele (49 százalék), míg az LMP-szimpatizánsok 63 százaléka továbbra sem tart attól, hogy Magyarországon terrorcselekmény következhet be - írták. A Nézőpont közölte: a magyarok többsége (70 százalék) már a tavaly augusztusi röszkei incidens előtt is úgy vélekedett, hogy az illegális bevándorlók között lehetnek terroristák is. Ez a meggyőződés a brüsszeli merényletek óta tovább erősödött, jelenleg a magyarok 81 százaléka tart ettől. Még a baloldali szimpatizánsok 57 százaléka is úgy válaszolt, hogy lehetnek terroristák az illegális bevándorlók között. A Nézőpont Intézet telefonos közvélemény-kutatása reprezentatív, március 23. és 25. között készült ezer ember megkérdezésével. A múlt kedden elkövetett brüsszeli terrortámadásokban a legfrissebb összesítések szerint több mint harminc ember vesztette életét és mintegy 340-en megsebesültek.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI, fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.