Pesti Srácok

Palkovics: A diák nem lehet a tüntetők játékszere

Palkovics: A diák nem lehet a tüntetők játékszere

Ha a tiltakozás a szakmai problémák megoldásáért van, akkor ezek megoldása után elcsendesednek a tiltakozások. Maradhatnak elvi ügyek, amelyek már politikai kérdésnek minősülnek, de akkor ez a mozgalom már nem az oktatásról szól – nyilatkozta Palkovics László a MagyarIdők.hu-nak. Az oktatási államtitkár hozzátette, van egy sajátos forradalmi romantikája, ha március 15. előtt megfogalmazunk 12 pontot, de a Köznevelési Kerekasztal mellett mindenkit meghallgatnak.

Az látszik, hogy Pukli István után kell még valaki, akit fel lehet építeni, és úgy tűnik, hogy erre a tanárnőre esett a választás – nyilatkozta egy lapinterjúban Palkovics László. Az oktatási államtitkár szerint ugyanakkor meg kell szüntetni a jogviszonyát annak, aki a munkaköri leírás ellenére nem értékeli a gyerekeket. Hozzátette, a gyermek nem lehet játékszer ebben az ügyben.

Az iskolák nagyobb pénzügyi önállóságáról szólva Palkovics László kifejtette, mindhárom önkormányzati szervezet azt mondta, jónak tartja az állami fenntartást. Ugyanakkor elfogadható, ha az iskolák nagyobb önállóságot szeretnének. A vegyes fenntartású modellben az államtitkár szerint visszaköszönne, hogy a magasabb adójövedelmű helyhatóságok jobb, a gyengébbel rendelkezők pedig rosszabb infrastruktúrájú iskolákat üzemeltetnének. Hozzátette, a kistelepülések önkormányzatainak az állami fenntartás és működtetés óta nem kell fogcsikorgatva előteremteniük a szükséges forrásokat.

PestiSracok facebook image

A Köznevelési Kerekasztal kapcsán az államtitkár kifejtette, a fórum transzparens módon működik, mindenki tudja, kik a résztvevők, míg a hálózatosan működő civil közoktatási platform esetében ez nem derült ki. Hozzátette, többször meghívták őket a Köznevelési Kerekasztalhoz, de nem fogadták el az invitálást. Palkovics szerint érthető, hogy ők külön szeretnének tárgyalni, de ezt nem lehet megtenni, hiszen azért hozták létre a kerekasztalt, hogy mindenki elmondhassa a véleményét, és aki akar, az segítsen a minőségi oktatási rendszer felépítésében. A sztrájkbizottsággal külön is tárgyalnak, hiszen az érdekképviseleti ügyek nem azonosak a szakmaiakkal.

Teljes riport itt olvasható.

Forrás: magyaridok.hu Fotó: dailyszeged.hu

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?