Értelmiségiek petíciója a Budavár és a Városliget átalakítása ellen

Közszereplők, tudósok, a közélet ismert szereplői emelték fel szavukat a városligeti múzeumi negyed építése, a Vár kulturális funkcióinak felszámolása, valamint az oda szánt kormányzati negyed terve ellen és petíciót indítottak.

Pénteki közleményükben azt írták, hogy a többszáz milliárd forintot felemésztő gigaberuházások ésszerűtlen és szakmai szempontból indokolatlan módon rajzolják át Budapest kulturális térképét. Emlékeztetnek: a tervezett változtatások ellen többször is felszólaltak, ám észrevételeik a döntéshozóknál süket fülekre találtak. A petíció aláírói arra kérik a főváros jövőjéért aggódókat, hogy csatlakozzanak követeléseikhez, melyek a következőek:

1. A Városliget maradjon park, ne legyen „építési telek”! Az egyik legértékesebb fővárosi közparkot ne éktelenítsék el felesleges és oda nem illő épületek.
2. A kultúráért felelős kormányzat elsősorban a meglévő közgyűjtemények számára biztosítson jelentőségükhöz méltó feltételeket! Budapesten számos kihasználatlan műemléképület keresi rendeltetését, az új múzeumok elhelyezésénél elsősorban ezeket vegyék számításba!
3. A Budai Vár szolgálja továbbra is a kultúrát: ne száműzzék onnan a Magyar Nemzeti Galériát és az akadémiai intézeteket! A régóta tátongó foghíjak helyére inkább új kulturális intézmények kerüljenek!
4. A királyok által nem lakott Hauszmann-palota túlméretezett épületének műemléki értéke csekély, száz évvel ezelőtti arculatának helyreállítása nem indokolja a hatalmas ráfordítást.
5. Ne költöztessenek a budai várba kormányzati intézményeket! Demokráciában a miniszterelnökség és a minisztériumok a legjobb helyen az ország háza, a Parlament körül vannak: maradjanak is ott!

A felhívás aláírói:

Körmendy Imre, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke, Marosi Ernő művészettörténész, az MTA tagja, Ráday Mihály, a Budapesti Városvédő Egyesület elnöke, Schneller István építész, urbanista, Baintner Károly nyugalmazott egyetemi tanár, Brenner János építész, Erő Zoltán építész, Garay Klára tanár, Jámbor Imre tájépítész, Kévés György építész, Lányi András filozófus, Mélyi József művészettörténész, Pákozdi Imre közíró, Veréb Mária tájépítész, Zöldi Anna építész-újságíró.

A felhívás eddigi támogatói:

Ángyán József agrár-közgazdász, egyetemi tanár, Babiczky Tibor költő, Bali János karnagy, Bardóczi Sándor tájépítész, Bereczky Lóránd, a Magyar Nemzeti Galéria volt főigazgatója, Béres Tamás teológus, Bojár Gábor, a Graphisoft alapító elnöke, Bródy János zenész, Czoma László, a Helikon kastélymúzeum volt igazgatója, Csomay Zsófia építész, a Hauszmann Bizottság tagja, Entz Géza művészettörténész, az OMVH volt elnöke, Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének elnöke, Fodor László jogász, egyetemi tanár, Gyémánt László festő, Haraszty István szobrász, Horányi Özséb kommunikáció kutató, professor emeritus, Horváth Iván irodalomtörténész, egyetemi tanár, Jeszenszky Géza történész, volt külügyminiszter, Kajner Péter közgazdász, Kárpáti Péter drámaíró, Kodácsy Tamás református lelkész, Korompay Katalin építész, Lamm Vanda jogász, az MTA tagja, Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke, Lővei Pál művészettörténész, a Hauszmann Bizottság tagja, Mellár Tamás közgazdász, egyetemi tanár, Miklóssy Endre urbanista, Puzsér Róbert publicista, Rózsa Gyula művészettörténész, Schwendtner Tibor filozófus, egyetemi tanár, Steiger Kornél filozófus, professor emeritus, Szörényi Levente Kossuth díjas zeneszerző, Tábor Ádám költő, Térey János költő, Ullmann Tamás filozófus, egyetemi tanár, Ungváry Krisztián történész, Ungvári Tamás író, Vida Gábor biológus, az MTA tagja, Zászkaliczky Zsuzsa, a Credo főszerkesztője, Zelnik József, az MMA alelnöke.

Forrás: 24.hu/PS, Fotók: fent az újjáépülő Királyi lovarda látványterve, lent a Fortepan archívumból a szétlőtt lovarda és mögötte a Krisztinaváros képe 1945-ből