Pesti Srácok

Tóbiás: a népszavazásokat előválasztásnak lehet tekinteni

Tóbiás: a népszavazásokat előválasztásnak lehet tekinteni

Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint az ellenzék által kezdeményezett népszavazásokat előválasztásnak lehet tekinteni, amelyen az emberek elmondhatják: jó irányba mennek-e a dolgok.

Tóbiás József kedden Budapesten, a Parlament előtt tartott sajtótájékoztatón azt követően beszélt erről, hogy párttársa Gőgös Zoltán és Kész Zoltán független országgyűlési képviselő bejelentette: közösen gyűjtik össze Kész Zoltán kétmillió forintos bérplafonnal és a szocialisták állami földek eladásával kapcsolatos népszavazási kérdéséhez a szükséges kétszázezer-kétszázezer aláírást. Kész Zoltán kérdésére június 3-ig kell összegyűjteni az aláírásokat, de akkora mind a két kérdéshez szeretnék a szükséges számú aláírást leadni - jelezte Gőgös Zoltán.

Kész Zoltán kérdése így hangzik: "Egyetért Ön azzal, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. számú mellékletében meghatározott gazdasági társasággal foglalkoztatási jogviszonyban álló természetes személy havonta legfeljebb bruttó 2 millió forint összegű javadalmazásban részesülhessen?"

PestiSracok facebook image

A szocialisták kérdésre így szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról?"

A tájékoztatón Tóbiás József úgy fogalmazott, a Fidesz fél, hogy az emberek elmondják a kormányzásáról a véleményüket, ezért akadályozza azt, hogy a népszavazást lehessen tartani.

Kész Zoltán azt mondta, a népszavazáson arról mondhatnak véleményt az emberek, hogy elegük van-e "az Orbán-Habony-rezsimből, elegük van-e ebből a szkinhed-kormányból".

Szerinte ez a népszavazás fontos ahhoz, hogy 2018-ban változás legyen. Kifejtette: ha nem lesz sikeres a népszavazás, 2018-ban elveszik az ország.

Közölte, az embereknek elegük van az arroganciából, az urizálásból, a lopásból, hogy ellopják a földeket, hogy kistafírungozzák a különböző médiumokat.

Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese azt mondta, szeretnék, ha még idén, vagy legkésőbb jövő tavasszal meg lehetne tartani a népszavazást. Hozzátette: ezzel a nappal indul hivatalosan az aláírásgyűjtés.

A politikus megismételte korábbi kijelentését: az állami földek eladását a rendszerváltás óta eltelt időszak legnagyobb gazemberségének tartja.

Hozzátette: a hatalom nem nyugszik, a következő a halastavak és gyümölcsösök eladása lesz, majd az erdők következnek. Elmondta, kétmillió hektár nagyon értékes állami földterületről van szó, ez pedig nem kerülhet fideszes érdekkörök kezébe, amelyek kizárólag csak a saját gyarapodásukra használják a földeket.

Negyvenmilliárd forint uniós forrás befagyasztására vonatkozó kérdésre Tóbiás József azt mondta, a kormány úgy alakította ki az uniós intézményrendszert, hogy nem átlátható. Ennek most ez a következmény; ez önmagában a kritikája a kormányzásnak - közölte.

Gőgös Zoltánt kérdezték az erdőgazdaságok vezetőinek fizetéséről is. Az ellenzéki politikus azt mondta: lehet, hogy az elitcserét készítik elő, és nem akarták utólag megemelni az új vezetők fizetését. Az új vezetőknek az lesz a feladatuk, hogy előkészítsék az erdők privatizációját - vélelmezte.

Forrás: MTI

Fotó: népszava.hu

Ajánljuk még

Kegyelemre várva: a Budaházy család és a terrorvád 14 éve

Exkluzív 2023 január 7.
A Hunnia-ügy tizenhét vádlottja közül hétnek adott kegyelmet a közelmúltban Novák Katalin köztársasági elnök. Tíznek nem, azaz esetükben a döntést elhalasztotta. Budaházy Györgynek, a 2006-os nemzeti ellenálás vezéralakjának az újév nem hozta el a szabadságot. A háromgyermekes gépészmérnök édesapa 2009 óta áll büntetőeljárás alatt, a legsúlyosabb terrorváddal olyan események miatt, amelyek a gyurcsányi rendőrterror idején történtek és amelyekben egyetlen ember haja szála sem görbült meg. Amikor Budaházyt először elvitték a rendőrök, a legkisebb lánya mindössze 3 éves volt. Három gyermek nőtt fel úgy, hogy az édesapa fontos helyzetekben, amikor szükség lett volna egy apára, nem lehetett mellettük. A PestiSrácok.hu exkluzív riportjában most ők, a családtagok mesélnek: Bernadett, a feleség, akinek össze kellett tartania a családot; Villő, akinek kisgyermek korában konkrétan nélkülöznie kellett az apát; Boglárka, az NB I-es röplabdázó, aki éveken át hiába nézett a lelátó felé, édesapja büszke tekintetét keresve; és Botond, aki a közös filmnézésekre, íjászatokra emlékezve merített erőt, amikor tizenévesen neki kellett lennie a férfinak a családban, az erőt tartani édesanyjában és húgaiban. A közgazdász feleség ma egy ügyvédi irodában dolgozik, a két nagyobb gyermek egyetemre jár, élsportoló, a legkisebb még gimnáziumba – minden nehézség ellenére olyan emberekké váltak, akikre édesapjuk büszke lehet.