Pesti Srácok

Ki lesz az EU új feketebáránya, és kiből lehet mártír?

Ki lesz az EU új feketebáránya, és kiből lehet mártír?
Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos

Már a Politico is elkezdte pedzegetni, amit mind tudtunk, csak nem sejtettünk a folyosói vállveregetésekből, a bíztató kacsingatásokból, meg azokból a mondatokból, amelyeket EP-képviselők csak mellékhelységek biztonságában mertek kimutatni: hogy az Orbán-kormány politikájának sok kedvelője akadt Brüsszelben is. Vagy inkább, sok titkos hódolója. A Fidesz-KDNP veresége ugyanakkor most merőben új helyzetet teremtett az EU-ban azzal, hogy Orbán Viktor nem harcol mások helyett, és nem viszi el a balhét...

Orbán Viktor Brüsszel-politikája - fogalmazzunk úgy - kurucos volt. Belemenős, egyenes, nem finomkodó. Üzenetében és stílusában egyaránt. És ezen a kettőn így együtt nyerészkedhettek azok a tagállamok és EU-s politikusok, akik a saját nyilvánosságuk előtt politikai megfontolásból nem merték felvállalni a valódi álláspontjukat. Pláne, ha azt amúgy is kérés nélkül képviselte a magyar miniszterelnök, és a Fidesz-KDNP képviselői helyettük.

EU
Az EU kilövette a feketebárányt, de nem biztos, hogy jól járt vele; fotó: Christopher Neundorf

A brüsszleita propagandaportál Politico legújabb cikkeiben már azokat a technokrata aggodalmakat igazolja vissza, amelyek azt próbálják felmérni, valójában mennyi titkolt híve, támogatója volt Orbán Viktor politikájának. Orbán hiányában ugyanis ezeknek a rejtőzködő, sőt sokszor Magyarországgal ellenséges politikusoknak ki kell jönniük a fényre, comming outolniuk kell, mert már nem képviseli más helyettük a saját választóik érdekeit. Mostantól nekik kell majd, felvállalva annak minden következményét.

Merz Orbán hangján beszélt

Milyen árulkodó, ahogy legújabban Friedrich Merz nyilatkozik például Ukrajna kapcsán. Például, hogy Ukrajna uniós integrációja bár fontos a háború lezárásához, de ez „fájdalmas kompromisszumokkal járhat”. És, hogy „Ukrajna kénytelen lesz lemondani területeinek egy részéről". Vagy, hogy a 2027-es, 2028-as uniós tagság irreális, hiszen

Ukrajna nem csatlakozhat a blokkhoz, amíg háborúban áll, és előbb teljesítenie kell a jogállamisági és korrupcióellenes kritériumokat.

Hát ezek konkrétan az Orbán-kormány állításai a háborúról és Ukrajnáról. Az ilyenekért járt korábban az "oroszbérenc" jelző. De hiába, ha a német kancellár most megpróbálja meglovagolni a magyar álláspont eltitkolt népszerűségét. Merz szájából hamisan csengenek az Orbántól visszhangzott szavak, sokkal jobban illenének Alice Weidelhez, az AfD vezetőjéhez. Ez azt jelenti, hogy hiába lőtték ki a feketebárányt, a magyar álláspontnak máris van hiteltelen és hiteles  képviselője, továbbvivője az európai színtéren. 

Politikai szenvedéstörténet

És itt jön a címben foglalt kérdés másik fele, a politikai mártíromság kérdése. Erről kevesebbet beszéltek eddig, itthon pedig nem is fogunk egy darabig, hiszen Magyar Péter elképesztő médiahadjárat keretében próbálja beleverni a magyari fejekbe, hogy itt tizenhat évnyi elnyomás, nyomor és szenvedés volt. Könnyen lehet, hogy a magyar társadalom egy jelentős része most ebben akar hinni, bűnösöket, orosz kémeket akar börtönben látni, megfeledkezve azokról a vitathatatlan vívmányokról és társadalmi intézkedésekről, amelyek miatt háromszor is kétharmadot szavazott a Fidesz-KDNP-nek.

Ez azonban más tagállamokban kevésbé lényeges szempont. A tény ugyanis egy kívülálló uniós polgár szemében az: a brüsszeli technokrata elittel szemben háborút hirdető magyar kormányt - amely minden híresztelés ellenére nem kifelé tartott Európából, hanem éppen belülről akarta megreformálni azt -, Brüsszel folyamatos és kegyetlen retorzióknak tette ki. Ne legyünk szemérmesek, a Fidesz-KDNP kormánnyal szemben 

  • kezdetektől jelentések íródtak
  • kötelezettségszegési eljárások indítódtak
  • bizottságok érkeztek, hogy súlyosan elfogult de júdásdollárral gondosan kitömött szélsőliberális „szakértőket” faggassanak a demokráciáról, a fékekről és ellensúlyokról
  • parlamenti lecseszőnapokat tartottak az EP-ben, ahol a balliberális EP-képviselők órákon keresztül szapulták Magyarországot 

és sorolhatnánk. Ez ment tizenhat éven át, és ez már európai mércével mérve is látványos volt. Európa polgárai azt is érzékelhették, hogy az uniós kritikák rendre a migrációra, a genderellenességre, az Európai Egyesült Államok rémképének elutasítására, illetve legutóbb a háború kérdére irányultak. Látták, hogy a nagy társadalommérnökösködésnek ellenszegülő magyar kormányt a vége felé már nemcsak forrásmegvonással, de napi szintű százmillós bírsággal büntette Brüsszel. Ha elvették volna hazánk szavazati jogát, az még több európai agyában kapcsolta volna be a vészcsengőt, hogy nem jó irányba mennek a dolgok. 

Ursula és Tusk még nem tudja, mit is csináltak valójában

Eddig azonban nem jutottunk el. Most új helyzet alakult, amikor eljött az idő, hogy a Patrióta tömb felvállalja a saját értékrendjét, mert Orbán Viktor nem képviseli többé a szuverenista érdekeket az Európai Tanácsban. Ezzel párhuzamosan Európa patrióta pártjai most a szuverenista politika mártírjaként mutathatják fel az Orbán-kormányt, az elmúlt tizenhat évet pedig különböző stációkként, amelynek egyik utolsó állomásán még a titkosszolgálatokat is ráeresztették a magyar kormányra, hogy megbukjon végre. Az Orbán-kormány vereségével ugyanis mártírt avattak Brüsszelben. Ezt még nem érti sem Merz, sem Ursula von der Leyen. Mégkevésbé a korlátolt, bosszúszomjas Weber és Tusk. Politikailag ugyanis nem elég alkalmasak annak felismerésére, hogy Orbánnal a kiegyezést kellett volna keresni, az erőpolitizálást ugyanis nem Orbán Viktor kezdte. A kuruckodás már csak reakció volt. 

Ráadásul ez az erőpolitizálás teli volt elitista, nyugati gőggel, lenézéssel a több mint ezeréves államiságot felmutatni képes Magyarországgal szemben. Pedig nem véletlen, amit eddig hazánk mondott és képviselt az EP-ben. Az nekünk mind történelmi tanulságokból fakadt. Ami az Orbán-kormány levadászása után csak még érvényesebb lett. És ezt az erőpolitizálást és levadászást csak egyszer lehetett megcsinálni. Mert túl látványosra sikeredett, miről is szólna az Európai Egyesült Államok. Megbélyegzés, lejáratás, megalázás, ellehetetlenítés. Titkosszolgálati műveletek. A szuverenista pártoknak csak szét kell vinni ezt a tanulságos történetet.

Európa páriái

A lehetséges megigazulásból a Fidesz-KDNP feltehetően ki fog maradni. Az úttörő innovátor sorsa eleve párosul gyakran a magánnyal, a meg nem értettséggel. De amellett sem szabad elmenni, hogy a Fidesz-KDNP idővel meglepően erős tábort szervezett, legyőzhette volna Brüsszelt. Hosszabb távon. Hogy ez nem így történt, ahhoz vastagon hozzájárult az elvektől eltartó hazai kormányzási gyakorlat, amit a választók honoráltak is. De a választók feltehetően azt is megelégelték, hogy egyedül a magyar kormány kurucos. Hogy csak mi harcolunk bizonyos elvek mentén, és csak mi isszuk meg ennek a levét. Hogy mi vagyunk az Európai Unió páriái. Ez hálátlan feladat. Ebben a formában ezt megelégelték a magyar választók. A feketebárány-szerepnek ezzel vége, ugyanakkor ez korántsem jelenti azt, hogy az elvek megsemmisültek volna. Azok most kezdenek majd el megerősödni...

 

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.