Győr polgármestere Magyarékhoz fordult segítségért – de ki felel a kialakult helyzetért?

Kizárólag a szolidaritási adó és az állami elvonások vezettek a mostani válságközeli állapothoz, vagy a helyi döntéseknek is szerepük van abban, hogy Győr az ország leggazdagabb megyei jogú városaként a sportlétesítmények bezárásával és rendezvények elmaradásával riogat? Győr polgármestere, Pintér Bence Magyaréknak könyörög.

Miközben Győr polgármestere nyilvánosan arra kéri dr. Magyar Péter miniszterelnököt és dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési minisztert, hogy segítsenek rendezni a város pénzügyi helyzetét, egyre többen teszik fel a kérdést: vajon valóban kizárólag a szolidaritási adó és az állami elvonások vezettek a mostani válságközeli állapothoz, vagy a helyi döntéseknek is szerepük van abban, hogy Győr az ország leggazdagabb megyei jogú városaként a sportlétesítmények bezárásával és rendezvények elmaradásával riogat?

A városvezető szerint a júliusban és októberben esedékes több mint 6,5 milliárd forintos szolidaritási adó befizetése olyan terhet jelentene, amely veszélybe sodorhatja több önkormányzati intézmény működését. A nyilatkozat ugyanakkor nemcsak segélykérésként, hanem egyfajta politikai nyomásgyakorlásként is értelmezhető.

Ha üres Győr kasszája, hogyan jutottunk idáig?

A polgármester állítása szerint a Győr Projekt Kft. akár kifogyhat a pénzből, ami az Audi Aréna, az Olimpiai Sportpark, az Aqua Sportközpont és a Magyar Vilmos Uszoda bezárásához vezethetne.

Csakhogy felmerül a kérdés: ha ezek a problémák valóban ilyen súlyosak, miért nem történt időben beavatkozás? Miért kerülhetett olyan helyzetbe egy önkormányzati cég, hogy néhány hónapon belül a működőképessége is veszélybe kerüljön?

Különösen érdekes, hogy maga a polgármester is utal arra: a rendezvényszervezési feladatok a Polgármesteri Hivataltól és a MÜFE-től a Győr Projekt Kft.-hez kerültek át, méghozzá Borsi Róbert fideszes képviselő előterjesztésére és a Fidesz-frakció támogatásával. A városvezető szerint ráadásul a cég ezt a feladatot drágábban látja el.

Ha ez valóban így van, akkor a kérdés nemcsak az, hogy mennyi pénzt von el az állam, hanem az is, hogy helyben születtek-e olyan döntések, amelyek tovább rontották a város pénzügyi mozgásterét.

Három kellemetlen kérdés

• Miért most derül ki, hogy a város kulcsfontosságú intézményei a működőképesség határára kerülhetnek?
• Ki viseli a felelősséget azokért a döntésekért, amelyek a polgármester szerint drágább működést eredményeztek?
• Hogyan fordulhat elő, hogy Magyarország egyik leggazdagabb városa a sportlétesítmények bezárását és a karácsonyi rendezvények elmaradását emlegeti?

Segítségkérés vagy politikai üzenet?

A polgármester szerint amennyiben a több mint 6,5 milliárd forint a városnál maradhatna, folytatódhatna a Zechmeister-terv, megkezdődhetne a Kálóczy téri idősek otthonának felújítása, milliárdok juthatnának utakra és járdákra, valamint új uniós pályázatok előkészítésére.

A felsorolás azonban óhatatlanul felveti a kérdést: ha ezek valóban kiemelten fontos fejlesztések, miért nem szerepeltek korábban olyan pénzügyi tartalékok vagy költségvetési prioritások között, amelyek biztosíthatták volna megvalósításukat?

A győri polgárok számára ugyanis nemcsak az a lényeges, hogy érkezik-e segítség Budapestről, hanem az is, hogy pontosan kik és milyen döntésekkel vezették odáig a várost, hogy ma már a sportlétesítmények, a kulturális programok és a fejlesztések jövője is bizonytalanná válhat.

A kormányzati segítségkérés önmagában nem rendkívüli. Az viszont már politikai és gazdasági értelemben is figyelemre méltó, amikor az ország egyik legerősebb ipari központjának számító Győr vezetése gyakorlatilag nyilvánosan könyörög pénzügyi mentőövért, miközben a felelősség kérdésére egyelőre kevesebb válasz érkezik, mint a segítségkérésre.