Pesti Srácok

Jogerősen bűnös Dávid Ibolya és Herényi Károly kényszerítésben az UD-ügyben

Jogerősen bűnös Dávid Ibolya és Herényi Károly kényszerítésben az UD-ügyben

Jogerősen bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett kényszerítésben Dávid Ibolya és Herényi Károly volt MDF-es politikusokat az UD Zrt.-üggyel összefüggésben folyó büntetőügyben pénteken a Fővárosi Törvényszék, és megrovásban részesítette őket. Dávid Ibolyát, az MDF egykori elnökét és Herényi Károlyt az ügyészség kényszerítéssel vádolta. A vád szerint a két egykori MDF-es politikus egy titokban rögzített hangfelvétel nyilvánosságra hozásával fenyegette meg 2008 szeptemberében Almássy Kornélt, aki ennek hatására visszalépett attól, hogy az MDF elnökjelöltje legyen.

A hangfelvétel ügyében egyszer már folyt büntetőeljárás: abban Dávid és Herényi mellett vádlott volt Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titkosszolgálatokat irányító minisztere és Tóth Károly, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának egykori szocialista alelnöke. A személyes adattal visszaélés miatt indult büntetőügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2012-ben nem jogerősen mind a négy vádlottat felmentette a vádak alól jobbára bűncselekmény hiányában, 2013 januárjában azonban a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék hatályon kívül helyezte a korábbi döntést és új elsőfokú eljárást rendelt el három vádlott vonatkozásában, csupán Tóth Károlynál emelte jogerőre a felmentő rendelkezést.

A megismételt eljárásban azonban - a törvényszék utasítására - különválasztották Szilvásy György, illetve Dávid Ibolya és Herényi Károly ügyét, és a két MDF-es politikust már kényszerítéssel vádolták meg. A megismételt elsőfokú eljárásban tavaly szeptemberben a PKKB bűnösnek mondta ki a két politikust és megrovásban részesítette őket. A bíróság megállapította: máig ismeretlen forrásból kerültek Dávid Ibolya birtokába lehallgatási anyagok, amelyeken többek között az UD Zrt. biztonságtechnikai cég egyik akkori vezetője, Tóth János beszélt Csányi Sándornak, az OTP elnök-vezérigazgatójának arról, hogy Tombor András vállalkozó - Almássy Kornél barátja, tanácsadója - felvetette: Dávid Ibolyára kellene terhelő információkat gyűjteni, és az MDF-en belül hatalmi váltás lehetséges. Egy másik felvételen pedig az UD Zrt. másik vezetője, Horváth József beszél arról Tombor Andrással, hogy "poloskátlanítani" kellene Almássy házát.

A bíróság szerint Dávid Ibolya a lakásán Herényi Károllyal és Somogyi Zoltán tanácsadóval abban állapodott meg, hogy másnap Dávid Ibolya Csány Sándorral, Herényi Károly pedig Tombor Andrással találkozik, tájékoztatják őket a Csányi és Tóth közötti telefonbeszélgetés hangfelvételéről, és közlik: vagy lemond Almássy, vagy nyilvánosságra hozzák a felvételt.

PestiSracok facebook image

Miután Almássy Kornél értesült a felvétel létezéséről, sajtótájékoztatót hívott össze, amelyen arról beszélt, közvetítők útján megzsarolták, hogy lépjen vissza az elnökjelöltségtől, lépjen ki a pártból és mondjon le parlamenti mandátumáról, különben "belekeverik" a titkosszolgálati botrányba. Ezt követően Dávid Ibolya is tartott egy sajtótájékoztatót, amelyen a Csányi-Tóth-beszélgetés hanganyagának leiratát nyilvánosságra hozta. Közölte azt is a pártelnök, hogy Almássy érintett lehet a személyére vonatkozó adatgyűjtésben. Almássy Kornél másnap, 2008. szeptember 13-án visszalépett a jelöltségtől. Az ítélet ellen az ügyészség súlyosításért, pénzbüntetés kiszabásáért fellebbezett, a védők felmenésért. A Fővárosi Törvényszéken pénteken megtartott másodfokú tárgyaláson Zamecsnik Péter, Dávid Ibolya ügyvédje azt mondta, az elsőfokú ítélet nem azokkal foglalkozott, akik tisztességtelen módon próbálták befolyásolni a demokráciát, hanem azokkal, akik ezt kifogásolni merték.

Mint mondta, az elsőfokú ítélet megalapozatlan, és kérte a vádlottak felmentését, arra hivatkozva, hogy nem történt bűncselekmény. Helmeczy László, a tárgyaláson megjelent Herényi Károly ügyvédje is arról beszélt, az ügy valódi sértettje Dávid Ibolya, és hangsúlyozta, Herényi Károly nem követett el bűncselekményt, "nem csinált semmit". Herényi Károly az utolsó szó jogán arról beszélt, politikailag motivált koncepciós per indult ellenük, és tulajdonképpen akkor követtek volna el bűncselekményt, ha nem hozzák nyilvánosságra a hangfelvételt.

A Fővárosi Törvényszék azonban helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. A bíróság szerint az elsőfokú bíróság megfelelően felderítette a tényállást, és abból megalapozottan vont le következtetést a vádlottak bűnösségére. A törvényszék egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy Dávid Ibolya és Herényi Károly miatt vetődött fel Almássy tanácsadóiban, hogy lépjen vissza a jelöltségtől. A bíróság szerint egyértelmű az is, hogy a vádlottak közvetítők útján fejtették ki a fenyegető magatartást.

A bíróság hangsúlyozta: elismert közérdek fűződik a pártok demokratikus működéséhez, ezért nem kifogásolható, ha a politika résztvevői az őket ért sérelemmel a nyilvánossághoz fordulnak.

Azonban - mint ahogy itt is - ha a jogsérelmet arra is felhasználják, hogy a saját személyes érdekeit is érvényesítsék, akkor számolniuk kell a büntetőjogi felelősségre vonással. A bíróság szerint a vádlottak túlléptek a közérdek érvényesítésén és "a jogellenesség talajára tévedtek" amikor egyéni érdekeket érvényesítettek, meg nem engedett módon.

A bírósági tárgyalást követően Herényi Károly újságíróknak arról beszélt, az ítéletnek semmi köze az igazsághoz, és megítélése szerint már a vádak is hamisak voltak, ezért csak rossz ítélet születhetett. Mint mondta, az ügynek az a tanulsága, hogy minden magyar állampolgár retteghet, ha egy tudomására jutott bűnüggyel a nyilvánossághoz fordul, mert őt fogják meghurcolni.

Háttér: Dávid és Herényi csak kishalak, eszközök voltak az UD-ügyben

A szövevényes UD-ügy valójában Gyurcsány Ferenc politikai túléléséről szóló titkosszolgálati botrány 2008-ból, melynek főszereplője Szilvásy György, Gyurcsány fő bizalmasa és titokminisztere. A botrányos művelet során durván törvénysértő módon politikai manipulációra használták fel a szolgálatokat, s az MDF-es Almássy Kornél mellett például Kövér Lászlót, vagy éppen a Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségeit védő UD Zrt. vezetőit, köztük Horváth Józsefet, az első Orbán-kormány titkosszolgálati vezetőjét is lehallgatták. Az így szerzett információkkal többek között az MDF elnökválasztását próbálták befolyásolni, hogy a Gyurcsányt a parlamentben egyre inkább támogató Dávid Ibolyáék maradjanak a nyeregben, s ne a politikában szárnyait próbálgató Csányi Sándor tervei váljanak valóra. Emellett a Fidesz belső ügyeibe is megpróbáltak beleavatkozni. A témáról bővebben korábbi oknyomozó cikkünkben olvashat ITT.

Forrás és Fotó: MTI

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.