Pesti Srácok

Április 15-én temetik el a Margit hídnál talált emberi maradványokat

Április 15-én temetik el a Margit hídnál talált emberi maradványokat

Jövő hét pénteken ökumenikus szertartás keretében, a Kozma utcai zsidó temetőben helyezik végső nyugalomra a Margit híd felújításánál talált emberi maradványokat. Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézete (Nöri) elnöke az MTI-nek elmondta: a Nöri és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) által megszervezett szertartással - amelyen nemcsak a zsidó felekezetek, hanem a keresztény történelmi egyházak képviselői és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is részt vesz - "méltó módon oldódik meg egy több éve fennálló, méltatlan helyzet".

A Nöri elnöke felidézte: a 2011-ben a Margit híd felújításakor megtalált emberi maradványok között bizonyíthatóan vannak a vészkorszak idején a nyilasok által a Dunába lőtt áldozatok. A ruhamaradványok és a vizsgálatok azonban azt is igazolták, hogy nem csak zsidó emberek maradványait találták meg, ami sokáig késleltette végső nyugalomra helyezésüket.

Tavaly augusztusig az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézet (ISZKI) őrizte és vizsgálta a csontokat. Susa Éva, az ISZKI főigazgatója ekkor fordult a Nörihez, "baráti segítséget kérve" egy olyan intézettől, amely jó kapcsolatot ápol valamennyi történelmi egyházzal. A Nöri partnerként a Mazsihiszt mint Magyarország legnagyobb zsidó közösségének érdekképviseleti szervét kereste meg. Heisler Andrással, a szervezet elnökével "együtt gondolkodva és dolgozva" fél év alatt mindenki számára elfogadható megoldás született.

PestiSracok facebook image

Vallásjogi nehézség volt a nem zsidó emberek zsidó temetőben eltemetésének tilalma, a Mazsihisz Vallási Bíróságának véleménye szerint ugyanakkor ez a háborúban elesettekre nem vonatkozik. Ők származásuktól függetlenül nyugodhatnak zsidó temetőben, sőt vallási kötelesség is a zsidó származású elesettekkel együtt végső nyugalomra helyezni őket - ismertette a Nöri elnöke.

Radnainé Fogarasi Katalin szólt arról is, hogy a Nöri Miniszterelnökséggel egyeztetett álláspontja eredetileg az volt, hogy a Fiumei úti nemzeti emlékhelyen legyenek eltemetve a maradványok, ezért került az ügy a törvény szerint eljárni illetékes Főpolgármesteri Hivatalhoz. Az általuk megszervezett egyeztetésen született meg a végső megoldás, amely szerint zsidó temetőben, de ökumenikus szertartás keretében helyezik végső nyugalomra a maradványokat, a szertartást pedig a Mazsihisz és a Nöri közösen szervezi meg.

MTI/Fotó:archív/hvg.hu - a fényképen a Margit híd látható a II. világháború után.

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!