Az adatvédelmi biztos a Pallas-pénzekből támogatott magánszemélyek nevére is kíváncsi
368 alkalommal tűntek fel meg nem nevezett magánszemélyek az MNB-alapítványok támogatottjai között a múlt pénteken nyilvánosságra hozott adatsorokban. Nevüket a személyes adatok védelmére hivatkozva nem árulták el. Az adatvédelmi ombudsman szerint ennek nem kéne így lennie.
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetője úgy tartja, azoknak a magánszemélyeknek a nevét is nyilvánosságra kellene hozni, akik az MNB-alapítványokon keresztül pénzbeli támogatásban részesültek. Péterfalvi a Magyar Narancs online-nak hangsúlyozta, hogy véleménye csak egy írásos állásfoglalás, és nem egy infotörvény alapján történt jogi erejű közzététel.
Az adatvédelmi ombudsman véleménye azért különösen érdekes, mert a Pallas Athéné alapítványok által múlt pénteken közzétett dokumentumokban az egyik sorozatosan visszatérő támogatott ún. „magánszemély” volt. Összesen 368 alkalommal szerepelt meg nem nevezett magánszemély a kedvezményezettek között, a nevet a személyes adatok védelmére hivatkozva nem tüntették fel a Matolcsy György vezette jegybanki alapítványok.
Nem mindegy, hogy megbízás vagy támogatás
Péterfalvi állásfoglalásában külön kategóriaként kezelte a megbízási és a támogatási szerződéseket:
– Ha a közfeladatot ellátó szerv (a jegybank alapítványai) megbízási szerződéseket köt egy egyéni vállalkozóval, a természetes személy gazdasági szereplőként köt szerződést üzleti tevékenysége részeként, így a neve nyilvános adattá válik (az egyéni vállalkozók nevét nyilvánosságra is hozták az alapítványok). Mivel a hivatkozási pont az infotörvénynek az a része, amely szerint a közpénzek felhasználásával járó szerződések közérdekűnek bizonyulnak, a nem egyéni vállalkozó természetes személyre is ugyanez vonatkozik. A megbízások listáján hét ilyen – nem egyéni vállalkozó – természetes személy szerepel jelentős összeggel: például 20 hónapra kapott megbízást valaki, hogy havi 1,3 millióért doktori iskolai programot dolgozzon ki. A geopolitikai programigazgatói feladatokért egy másik személy 39 hónapon át havi másfél milliót vihetett haza.
– Ha támogatási szerződésről van szó, bonyolultabb a helyzet: az állami támogatások alapból nyilvánosak, kivéve ha például szociális rászorultság alapján utalták ki őket. Ám az ezt rögzítő, közpénzek átláthatóságáról szóló törvény nem vonatkozik a jegybankra és alapítványaira, mivel ezek nem részei az államháztartásnak. Ezzel kapcsolatban Péterfalvi Attila úgy fogalmazott: „általánosságban elmondható, hogy a közpénzzel gazdálkodó szervek, akik pályázatok útján támogatnak akár civil szervezeteket, akár tudományos kutatásokat – nyilván saját presztízsük növelése érdekében is, tehát saját céljuk elérése érdekében is – nyilvánosságra kellene, hogy hozzák legalább az adatigénylések teljesítéseként az ilyen támogatási szerződések jogosultjait”.
A NAIH elnöke hozzátette: a tudományos kutatás szabadságához és tisztaságához fűződő közérdek miatt is fontos lenne, hogy a közpénzeket a jegybank alapítványai is átlátható módon költsék el. Péterfalvi szerint ez nem csak a közpénzekkel való gazdálkodás, hanem a tudományos élet tisztasága érdekében is így kellene, hogy történjen.
A NAIH-állásfoglalás szerint tehát a Pallas Athéné alapítványok által támogatott magánszemélyek sem maradhatnak anonimok.
(hvg.hu, kép: 168ora.hu)
