Pesti Srácok

Kohl: a menekültválságot nem Európában kell megoldani

Kohl: a menekültválságot nem Európában kell megoldani

A menekültválság megoldását nem Európában kell keresni - írta Helmut Kohl volt német kancellár Aggodalom Európáért című könyvének magyar nyelvű előszavában, amelynek rövidített változatát a Der Tagesspiegel című német napilap közölte vasárnapi számában.

Helmut Kohl 2014-ben kiadott, Aggodalom Európáért című könyvének magyar nyelvű változata jövő csütörtökön jelenik meg a 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. Az előszóban a 86 éves politikus bírálta az európai határok megnyitását a menekültek előtt.

- szögezte le.

PestiSracok facebook image

Európa tiszteletbeli polgára kritizálta Angela Merkel német kancellár menekültpolitikáját, anélkül, hogy korábbi pártfogoltját megnevezte volna. Kohl megkérdőjelezte a kancellár tavaly szeptemberi döntését, amellyel a Magyarországon veszteglő menekülteket - a Der Tagesspiegel szavai szerint - arra buzdította, hogy továbbutazzanak Németországba.

- írta Helmut Kohl.

A politikus Orbán Viktort, aki jövő kedden látogatja meg őt ludwigshafeni otthonában, barátjának nevezi.

Mint írta:

Kohl szerint a menekültváltság szakítópróba elé állítja Európát, de a visszatérés a régi, nemzetállami gondolkodáshoz nem jelenthet megoldást, mert az létében veszélyeztetné a békét és a szabadságot.

Az 1982 és 1998 között hatalmon lévő politikus szerint a központi kérdés most az: "hogyan segítsünk hatékonyan a humanitárius vonatkozások, valamint a jól megalapozott kulturális és biztonságpolitikai érdekek együttes figyelembevétele mellett?"

Rámutatott továbbá, hogy az Európába menekülő vagy oda menekülni akaró emberek különböző kultúrkörökből jönnek, és hangsúlyozta: jelentős részük nem azoknak a zsidó-keresztény vallási eszméknek a követője, amelyek "értékrendünk és társadalmi rendünk alapjait alkotják".

Európában mindez "a felelős politikusok között kialakult vitához, valamint az európai polgárok elbizonytalanodásához vezet" - írta, hozzátéve,

Az EU-tagállamok kormányainak azt tanácsolja, hogy a szembenállás helyett ismét több együttműködésre, a bizalmatlanság helyett ismét több bizalomra van szükség. "Ehhez pedig egymással szemben is nagyobb megbízhatóságra és kiszámíthatóságra van szükség" - írta a német politikus.

Kohl ugyanakkor úgy vélte, hogy a nemzeti különbségek gazdagítják Európát. Emlékeztetett arra "a mély szabadságvágyra", amely a

MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.