Pesti Srácok

Lehallgatják a magyar ügyvédeket?

Lehallgatják a magyar ügyvédeket?

Ügyvédi irodákat hallgatnak le Budapesten – ez olvasható az Egyesült Államok külügyminisztériumának országjelentésében. A Budapesti Ügyvédi Kamara még tavaly valóban vizsgálóbizottságot állított fel, s pár napja el is készült a jelentése, ám állami szervek jogellenes működésére nem találtak bizonyítékot.

Tavaly júniusban a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) bejelentést kapott arról, hogy ügyvédi irodákat hallgatnak le. Az ügyben akkor bizottságot állítottak fel, amely azonban a tapasztalatairól eddig nem adott ki jelentést – emlékeztet az Egyesült Államok külügyminisztériuma az emberi jogok tiszteletben tartásáról szóló, napokban nyilvánosságra hozott 2015-ös jelentésében. Réti László, a kamara elnöke kérdésünkre elmondta: a jelentés megszületett, azt a testület elnöksége április 4-én elfogadta.

Már volt erre precedens

PestiSracok facebook image

Az ügy előzményeihez tartozik, hogy a Népszabadság tavaly májusban egy bírósági tárgyalásról tudósítva közölte: a Nemzeti Védelmi Szolgálat kezdeményezésére több mint három hónapon keresztül lehallgatták egy ügyvéd irodáját és telefonját. Konkrétan Kiss Ernő nyugalmazott főrendőr védőügyvédjéről volt szó.

A dandártábornokot azzal gyanúsították, hogy Kocsis Istvántól, a Magyar Villamos Művek egykori vezérétől pénzt kért az ellene folyó büntetőeljárás befolyásolásért. Emiatt tavaly decemberben jogerősen négy és fél év börtönbüntetésre ítélték Kisst, aki az idén márciusban meghalt.

A BÜK múlt év júniusában felhívást tett közzé, kérve tagjait: ha úgy érzik, hogy titkos állami megfigyelés vagy lehallgatás célpontjává váltak, jelentkezzenek a kamara e célra felállított vizsgálóbizottságánál. A testület jelentést készített, amelyet a közelmúltban a Magyar Ügyvédi Kamarához továbbítottak. Réti ezzel kapcsolatban további részletekkel nem kívánt szolgálni, mert a dokumentumot nem a nyilvánosságnak szánták. Csak annyit mondott: kérik az országos kamara elnökét, kezdeményezze a legfőbb ügyésznél, hogy fokozottan ellenőrizzék, a nyomozások során a hatóságok nem sértik-e meg az ügyvédi titkot.

A teljes cikket

itt olvashatja el.

Forrás:nol.hu

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.