Pesti Srácok

Megdöbbentő dolgokat tanulnak a norvégok hazánkról

Megdöbbentő dolgokat tanulnak a norvégok hazánkról

II. Rákóczi Ferenc a túl sok migráns ellen indított háborút az 1700-as évek elején. Mária Terézia Szűz Máriával osztozott a testén, ezért nevezték el az országot Mária országának. A magyarok 1552-ben legyőzték a törököket Egernél, és onnantól azok már csak kivonultak az országból a hátralevő 150 évben. Ilyen és még ennél is cifrább dolgokat tanulnak a norvégok Magyarországról. A norvég humán szakos középiskolásoknak szánt kiadványt Kőmíves Míra Eszter szemlézte a Nők külföldön oldalon megjelent írásában. A cikk írója meglepődve tapasztalta, hogy a hazánknak szentelt egy teljes fejezet telis-tele újdonsággal a magyar történelemről.

A norvég diákok például azt tanulják, hogy őseink Mongóliából érkeztek a mostani Magyarország területére, és bár István megkoronázásával katolikusok lettek, az emberek nagy része mind a mai napig a Mongóliából magával hozott régi vallási tradíciókat és babonákat követi titokban. A Cappelen Damm által kiadott könyvben azt is írják, hogy Mária Terézia intelligens és kedves volt, a magyarok pedig azt hitték róla, hogy “Szent ” Szűz Máriával, Jézus anyjával osztja meg a testét, ezért nevezték el az országot Mária országának. Néhány tudós úgy véli, hogy 1526-ban Magyarország vesztett a Török Birodalommal szemben, mások ezzel nem értenek egyet. Az általános iskolás magyar gyerekek azt tanulják, hogy a török seregek 300 évet töltöttek Magyarországon folyamatos háborúval. A középiskolások ezzel szemben azt tanulják, hogy a törökök 1552-ben elveszítették a háborút Egerben egy csata során és utána folyamatosan hazamentek Törökországba. A kiadvány szerint II. Rákóczi Ferenc a túl sok migráns ellen indított háborút az 1700-as évek elején. Érdekes dolgokat írnak az 1848-49-es szabadságharcról és annak kimeneteléről. 1956-ról azt tanulják a norvég gyerekek, hogy bár az oroszokat nem sikerült kiűzni az országból, de azt sikerült elérni, hogy önálló országgá váljon. Az orosz katonák pedig segítettek rendbe hozni a magyar gazdaságot. Ami jól sikerült teszi hozzá a könyv. Minden embernek volt munkája, háza, étele, ruhája, autója. Sok család nyaralót is vásárolt magának.

Forrás: Nők külföldön

PestiSracok facebook image

Fotó: Nők külföldön

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!