Pesti Srácok

Adósságban úszik a magyar baloldal

Adósságban úszik a magyar baloldal

Nemcsak a támogatottság hiányával, hanem súlyos adósságokkal is küzd az egykor eredményesebb napokat megélt baloldal. A csúcsot az elmúlt években kétmilliárdos adósságot felhalmozó MSZP tartja, a milliárdos Gyurcsány Ferenc pártja, a DK pedig egy magánszemélytől kapott 15 milliós kölcsön miatt mondta le idén a majálist. Az Együtt még most is a 2014-es önkormányzati kampány hitelét nyögi – írja a Magyar Idők.

A lap emlékeztet, a baloldal egzisztenciális látleleteként is értelmezhető Török Zsolt legutóbbi akciója, amivel nemcsak magát, hanem pártját is rendkívül kínos helyzetbe hozta. Az MSZP egykori szóvivője nemrég a Facebookon kéregetett pénzt, mondván, hogy a Selmeczi Gabriella fideszes országgyűlési képviselő ellenében elveszített személyiségi jogi perben megítélt félmilliós kártérítést, valamint a százezres perköltségeket nem tudja kifizetni. Selmeczi Gabriella a Magyar Időknek viszont elmondta, hogy az MSZP már április 20-án maradéktalanul átutalta a megítélt kártérítés teljes összegét.

Török ezután az Indexnek ismerte el, hogy pártja valóban kifizette a teljes kártérítést, ám a felét csupán meghitelezte neki. Az MSZP volt szóvivője tehát azért kért adományokat, hogy a saját pártja felé vissza tudja fizetni a kölcsönt. A lap megjegyzi, a választások előtt derült ki, hogy a párt kétmilliárd forintos adósságot görget maga előtt, ami Lendvai Ildikó és Gyurcsány Ferenc elnöksége idején halmozódott fel. A hatalmas összeg folyószámlahitelekből, jelzáloghitelekből és nagyrészt a Jókai utcai pártszékházra felvett devizahitelekből tevődik össze. Az alakulat 2008-ban 700 millió, 2009-ben 360 millió, 2010-ben pedig több mint félmilliárd forintos veszteséget termelt. Az Állami Számvevőszék 2010-es jelentése szerint a párt „a kiadásait a szabályozott bevételein felül bankkölcsönökből fedezte”, 2009 végén 1,5, 2010 végén 1,9 milliárdnyi adóssága volt, „amely rövid és hosszú lejáratú hitelekből tevődött össze”. Bár az MSZP-nek februárban végre sikerült vevőt találnia a Jókai utcai székházra, a 800 millió forintot a tervek szerint az adósság csökkentésére fordítják, ami még így is milliárdos nagyságrendű marad.

PestiSracok facebook image

Az Együtt alelnöke, Juhász Péter is a Face­bookon koldult pénzt, saját bevallása szerint azért, mert több mint havi nettó 350 ezer forintos fizetéséből nem jön ki – írja a napilap. Juhász márciusban a bankszámlaszámát is közzétette, amire – mint állította – három nap alatt mintegy hárommillió forintnyi adomány érkezett. Az összegből vélhetően jó ideig fenn tudja tartani azt a budai panorámás lakást, amit 200 ezer forint plusz rezsiért bérel. Az Együtt azonban korántsem tudja hasonlóképpen megoldani anyagi nehézségeit. Bár a párt 2015-ös beszámolója alapján úgy tűnik, hogy a 2014-ben felhalmozott 86 milliós mínusz után tavaly 46 milliós többlettel zártak, Szigetvári Viktor szavaiból kiderült, hogy ez egyáltalán nincs így. Mint az Együtt elnöke a lapnak magyarázta: a 46 milliós „többletet” valójában elköltötték a 2014-es kiadásokra, a kampány idejéből lejárt számlák kifizetésére, valamint az OTP-től az önkormányzati választás kampányára felvett hitel egy részének törlesztésére. Szigetvári Viktor azt állította, adminisztrációs, technikai okai vannak, hogy tavalyi beszámolójuk pozitívnak tűnik, amit szerinte mégis jól töltöttek ki. Az Együtt idén januárban százezer forint alatti számlaegyenleggel vágott neki az évnek, és az OTP-től kapott hitelt is június végére tudják véglegesen rendezni – mondta.

A Facebookon ugyan még nem kéregettek, ám kevesen gondolták volna, hogy a milliárdos Gyurcsány Ferenc pártját is adósságok szorongatják. A DK két nappal május 1-je előtt jelentette be, hogy a megemelt területbérletek miatt nem tart majálist a Városligetben. Gyurcsány később elárulta: pártjának 13-14 millió forintos adóssága van, ezért nem tudnak 1,5-2 milliót fordítani a rendezvényre. Sebián-Petrovszki László megkeresésünkre azt mondta: a DK-nak egy hozzávetőlegesen 15 millió forintos kölcsöne van, a pártigazgató arról viszont nem nyilatkozott, azt mikor, honnan, kitől, mekkora futamidőre vették fel. A párt 2015-ös harmadik negyedévi mérlegbeszámolójában szerepel egy 15 milliós, magánszemélytől kapott kölcsön, az idei költségvetésben pedig ugyanez a tétel szerepel „egyéb támogatás magánszemélytől” címen. A DK 2014. évi pénzügyi mérlegének benyújtásakor a párt külön hangsúlyozta, hogy Gyurcsány Ferenc 16,2 millió forinttal járult hozzá magánszemélyként a párt költségeihez.

Forrás: Magyar Idők, fotó: atv.hu

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.