Pesti Srácok

Nem érkeznek az aláírásgyűjtő ívek a népszavazási kezdeményezésekhez

Nem érkeznek az aláírásgyűjtő ívek a népszavazási kezdeményezésekhez

Sem az MSZP, sem Kész Zoltán független képviselő nem adott le eddig aláírásgyűjtő ívet a népszavazási kezdeményezéséhez – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI). Az MSZP az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének tilalmáról, Kész Zoltán pedig az állami cégek bérplafonjáról szeretne referendumot tartatni.

A termőföldre vonatkozó kérdést Gőgös Zoltán szocialista politikus magánszemélyként nyújtotta be, a kérdés úgy szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról?” Az NVB tagjainak többsége tavaly november 30-án arra hivatkozva tagadta meg az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, hogy a kezdeményezés költségvetési – így tiltott – tárgykört érint, megfogalmazása pedig nem teljesen egyértelmű. Ez ellen bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, a Kúria pedig arra hivatkozva, hogy a népszavazási kérdés tárgya és a költségvetés között csak közvetett kapcsolat van, hitelesítette a kérdést. A Gőgös Zoltán által kezdeményezett népszavazáshoz június 28-ig lehet gyűjteni az aláírásokat.

Kész Zoltán tavaly december 21-én nyújtott be tizenhárom, a korrupció visszaszorításával, valamint a kétmillió forintos bérplafonnal kapcsolatos népszavazási kérdést az NVI-hez. Ebben a kezdeményezésben június 3-ig lehet gyűjteni az aláírásokat. Az MSZP áprilisban jelezte, hogy közösen gyűjtik az aláírásokat. A szervezőknek 120 napjuk van összegyűjteni a népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer aláírást. Az összegyűjtött aláírásokat a szervező egyszer nyújthatja be a Nemzeti Választási Bizottsághoz ellenőrzésre, a pótlólag vagy nem a szervező által benyújtott aláírásgyűjtő íven szereplő aláírás érvénytelen. Ha az érvényes aláírások száma eléri a kétszázezret, az Országgyűlésnek 30 napon belül el kell elrendelnie a népszavazást. Ha az érvényes aláírások száma száz- és kétszázezer között van, az Országgyűlés hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy elrendeli-e a népszavazást.

PestiSracok facebook image

forrás: MTI, kép: lakihegyradio.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.