Pesti Srácok

"Ez gyomorszájra mért ütés!" - Orbán kiakadt a brüsszeli migráns-váltságdíjon

"Ez gyomorszájra mért ütés!" - Orbán kiakadt a brüsszeli migráns-váltságdíjon

Felháborítónak tartja Orbán Viktor miniszterelnök azt az európai bizottsági javaslatot, amely szerint az uniós tagállamok fejenként 250 ezer euróért tagadhatnák meg a migránsok befogadását.

A kormányfő pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában viszonyításul kifejtette: egy magyar hét év alatt körülbelül négyezer eurót kap a brüsszeli forrásokból. Azt is mondta, hogy 250 ezer eurót egy átlag magyar 39 évnyi munkával keres meg.

Az Európai Bizottság javaslata egy „gyomorszájra mért ütéssel ér fel, (…) a felháborodást nehéz civilizált nyelvi formákba önteni” – fogalmazott Orbán Viktor. Szerinte a brüsszeli vezetők „egy elefántcsonttoronyban ülnek a világtól elszigetelve, nem is ismerik a valóságot, fogalmuk nincs, miről beszélnek”. A javaslatot önmagában egy kész tévedésnek minősítette, szerinte ugyanis a testület menekültügyi kérdéssel foglakozik, pedig „a mi problémánk nem a menekültek szétosztása, hanem a határok megvédése”. Meg kell erősíteni a határvédelmet, ellenőrzés nélkül senkit sem szabad beengedni, a menekülttáborokat pedig az EU-n kívül kell létrehozni – ismertette a Schengen 2.0 akciótervben foglalt kezdeményezését.

PestiSracok facebook image

Megállítani Brüsszelt

Orbán Viktor a migránsok tagállamok közötti automatikus elosztására tett brüsszeli javaslatról szólva jelezte, a „betelepítéspárti baloldal” mindig tagadta, hogy lenne „kényszerbetelepítési” terv, most azonban az Európai Bizottság maga hozta azt nyilvánosságra. „Nem babra megy a játék: arról van szó, hogy el akarják venni a magyaroktól azt a jogot, hogy mi mondhassuk meg, kikkel kívánunk és kikkel nem kívánunk együtt élni, és valahova, egy idegen országba, valahova, egy Brüsszel nevű városba akarják telepíteni ezt a jogot” – fogalmazott a miniszterelnök, azt kérve, hogy mindenki sorakozzon fel a kényszerbetelepítés ellen. A kötelező betelepítési kvótáról tervezett népszavazás kérdését Orbán Viktor világosnak, egyszerűnek, érthetőnek nevezte. Megjegyezte: neki is van „nemet mondási felhatalmazása”, de az ő szava nem ér annyit, mint tízmillió magyaré. „Azért csináljuk az egész népszavazást, hogy Brüsszelt meg tudjuk állítani” – ismételte meg álláspontját.

Magyar szolidaritás menekültügyben

A kormányfő azt is mondta, hogy a magyarok mutatták a legnagyobb szolidaritást menekültügyben, „csak én nem vettem magamnak azt a bátorságot, hogy kiszámlázzam Brüsszelnek a regisztrációs költségeket 175 ezer menekült után (...), a magyar rendőrség működési többletköltségeit (...) és a kerítésépítés költségeit”. „Mi európai módon viselkedünk” – jelentette ki. Közép-Európában, benne Magyarországon „urai vagyunk a helyzetnek(…), ellenőrzés alatt tartjuk az eseményeket (...), itt nem járulunk hozzá, hogy a kulturális örökségünk egyik pillanatról a másikra eltűnjön, itt nem fognak létrejönni párhuzamos társadalmak” – mondta.

Javier Solana volt NATO-főtitkár kijelentését, miszerint ha Magyarország ma kérné felvételét az Európai Unióba, el lenne utasítva, a miniszterelnök úgy kommentálta, „ismerjük a volt NATO-főtitkárt (...), ez egy öreg kommunista”.

forrás és kép: MTI (Máthé Zoltán)

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.