Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Tovább folytatódik a brüsszeli adok-kapok

PPestiSrácok.hu Forró drót 2016. május 26. 07:25
Tovább folytatódik a brüsszeli adok-kapok

Kötelezettségszegési eljárást indíthat Magyarország ellen az Európai Bizottság a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt — értesült a Népszabadság. A döntést várhatóan ma délelőtt hozza meg az uniós testület, ha tagjainak többsége egyetért vele.

Csehország és Szlovákia után hazánk lehet a harmadik tagállam, amelyet az EU faji egyenlőségről szóló irányelvének megsértése miatt vonnak felelősségre. Csaknem egy éve folytat hivatalos egyeztetéseket az Európai Bizottság a magyar kormánnyal arról, hogy a romák oktatása megfelel-e az EU jogszabályban lefektetett előírásainak. Úgy tűnik, a testület a kérdéseire és a fenntartásaira adott budapesti válaszokkal nem elégedett, mert ma hivatalos felszólítólevél kiküldésével kötelezettségszegési eljárást kezdeményezhet Magyarország ellen - írja a lap, amely tudni véli azt is, hogy az eljárás megindítását a ­Jean-Claude Juncker vezette testület nagy többsége támogatja.

Már tavaly óta vizsgálódik a bizottság

PestiSracok facebook image

Az uniós fellépés alapja az EU 2000-ben elfogadott, faji egyenlőségről szóló irányelve, amely számos területen, köztük az oktatás terén is megtiltja az etnikai származáson alapuló megkülönböztetést. Az Európai Bizottság 2015-ben kezdte vizsgálni, hogy a magyar oktatási törvény módosítása, amely bírálói szerint lehetővé teszi a roma származású tanulók szegregáció­ját, nem sérti-e a közösségi irányelvet. A testület azt is nyomon követte, hogy a hátrányos megkülönböztetés tilalmát tartalmazó nemzeti jogszabályokat a gyakorlatban betartják-e a magyar hatóságok. Vera Jourová igazságügyi biztos egy EP-képviselő kérdésére adott válaszában tavaly azt írta, hogy tudomásuk van a nyíregyházi Huszár-telepen működő iskolában folyó szegregált oktatásról, és ismerik a Kúria erről szóló jóváhagyó ítéletét is, amellyel kapcsolatban kérdéseket tettek fel a magyar kormánynak. A Népszabadság forrásai szerint az Európai Bizottság a vizsgálatai során sok esetben azt tapasztalta, a magyar oktatási intézmények fenntartói mindent elkövetnek azért, hogy a roma gyerekeket kiszorítsák a többségi iskolákból.

Forrás: nol.hu/Fotó: MTI

Kapcsolódó témák
romák
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.