Pesti Srácok

Visszaalázás miatt rúgták ki egy budapesti iskola igazgatóját

Visszaalázás miatt rúgták ki egy budapesti iskola igazgatóját

Iszlám Állam-szerű kivégzést játszottak egy autista gyerekkel egy iskolában - írja az Origo. Két 13 év körüli gyerek letérdepeltetett egy autista gyereket, állítólag zsákot húztak a fejére, és azt játszották, hogy kivégzik. Az igazgató ugyanezzel a módszerrel büntette meg őket, ezért leváltották.

Az eset az egyik budapesti általános iskolában történt még decemberben. Két felsős, 13 év körüli gyerek megalázta egy autista társát a szünetben. Azt játszották, hogy az autista gyerek az áldozat, ők pedig a terroristák. Az Iszlám Állam rendszeresen tesz közzé az interneten olyan videókat, amelyeken fejükre húzott zsákkal láthatók túszok, letérdeltetik, aztán kivégzik őket. Ugyanezt játszotta el a két 13 éves gyerek: iskolatársuknak le kellett térdepelnie, és zsákot húztak a fejére. Amikor az iskola igazgatója meghallotta, mi történt, behívatta magához a két gyereket, és ugyanazt tette velük, mint amit ők iskolatársukkal.

Az Origo úgy értesült, mindez egy órával az előtt történt, hogy a tanárt kinevezték az intézmény vezetőjének. Pár nappal később maga hívta fel a szülőket, és elmondta, hogy megbüntette a gyerekeket. A szülők feljelentést tettek a rendőrségen. Az ORFK tájékoztatása szerint az ügyet május 10-én bűncselekmény hiányában megszüntették. Az iskola fenntartója viszont belső vizsgálata során hibásnak találta a pedagógust, aki továbbra sem tagadta a történteket. Így visszavonták a vezetői megbízatását, de tanárként az iskolában maradt.

PestiSracok facebook image

Nem lehet az iskola reakciója egy viszontmegalázási mód

Ez semmiféleképpen sem számít fegyelmi vétségnek. Az, hogy elfogadható kezelési mód-e, az már más kérdés. Az arányosság elve szerint az elkövetett vétséggel arányosnak kell lennie a büntetésnek, ugyanakkor arra kell törekedni, hogy a büntetés ne legyen megalázó. Ha olyan gyerekekről van szó, akik megalázták a társukat, akkor sem lehet az iskola reakciója egy viszontmegalázási mód” – mondta az Origónak Mendrey László, a Pedagógus Szakszervezetek Szövetségének elnöke, aki azt is mondta:

Az Origo információja szerint a terroristát játszó gyerekek és az áldozat sem jár már az iskolába. Az igazgatói iroda pedig üres, mert a megbízott új vezető nem foglalta el. Egyébként a tanári kar kiállt a korábbi vezető mellett. Szerettük volna az érintett tanárt is megkérdezni az esetről, de kollégái azt mondták, ma nincs bent.

Forrás: Origo/Fotó: anyamborogass.cafeblog

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.