Pesti Srácok

Félnek szabadságra menni az áruházakban dolgozók

Félnek szabadságra menni az áruházakban dolgozók

Működésképtelenné válhat a nyári szezonban a vasárnapi újranyitással kibővült üzemelés a magyarországi áruházláncoknál. A munkáltatók olyan önkéntes nyilatkozatokra kényszerítik a bolti dolgozókat, miszerint a nyáron lemondanak azon törvény adta jogukról, hogy egyben, hosszabb időre igénybe vegyék a nekik járó szabadságot – tudta meg a Magyar Idők.

Bubenkó Csaba a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) elnöke a lapnak elmondta: óriási terhet ró a munkaerőhiány az áruházi alkalmazottakra. Folyamatos átcsoportosítások, illetve túlórákkal és alkalmi munkaerővel megoldott munkaszervezés zajlott az elmúlt hetekben. A láncoknak nem sikerül a feladatoknak megfelelő arányban feltölteni az üres álláshelyeket. A versenyszféra nettó béreitől legalább tíz százalékkal elmaradó átlagos jövedelmek miatt továbbra is jelentős az elvándorlás a kiskereskedelemből, amelyet a szezonalitás is felerősít, mondta a KDFSZ elnöke. Hozzáfűzve azt is, hogy a hipermarketek dolgozói, akik féltik a megélhetésüket, inkább nem mennek el hosszú pihenésre a nyáron, mert azt sugallják nekik, hogy visszatérésük után rosszabb bánásmódra, netán állásuk elvesztésére számíthatnak. Ez jogsértő – jelezte a szakszervezet vezetője.

Bubenkó Csaba szerint az is felháborító, hogy az elmúlt években szándékosan alacsonyan tartott fizetések miatt a szakképzettek számára népszerűtlen területen egyre jellemzőbb a hagyományosnál olcsóbb, alkalmakra igénybe vett munkaerő alkalmazása. Több munkaadói szervezet úgy nyilatkozott eddig, nem jár vagy nincs kellő fedezet például a vasárnapi pótlékok emelésére. Ezt a folyamatosan bővülő kiskereskedelmi forgalomban, a sorra érkező pozitív vállalati jelentések mellett nehéz elhinni – jegyezte meg az elnök.

PestiSracok facebook image

Mint mondta, noha valamennyi áruházlánc úgy döntött, hogy a törvény visszavonását követően él a vasárnapi nyitva tartás lehetőségével, a korábban a hét utolsó napján üzemelő boltok kétharmada mégsem nyitott ki azóta. Ennek az az oka, hogy a tapasztalatok szerint továbbra is nagyon gyenge a forgalom vasárnaponként, az áruházak jórészt üresen tátonganak ezen a napon.

Óvatosan fogalmaztak a törvény április eleji visszavonása óta eltelt időszak tapasztalatairól a lapunk által megkérdezett áruházláncok. A Tesco mindössze annyit közölt, a forgalom alakulásából egyelőre túl korai hosszabb távú következtetéseket levonni. Az Auchan ugyancsak azt jelezte, korai lenne kijelenteni, hogy visszatértek a boltzár előtt jellemző vásárlói szokások, ezzel együtt viszont a hétköznap reggeli és az esti bevásárlások aránya csökkent az áruházakban.

Forrás: Magyar Idők

Fotó: kdfsz.hu

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.